Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 1-2. sz.
Seminarium Ecclesiae - BENYIK GYÖRGY: Misszió, avagy új evangélizációa római katolikus egyházban
ne legyen több egy évnél. A megkeresztelteket a hívő közösség tagjaival is meg kell ismertetni. V: legalább egy keresztelés! oktatást szorgalmaz; a gyermekkeresztelést 6 éves korig teszi lehetővé. 2. A bérmálás 36 a felnőtt kereszténység szentsége. Probléma, hogy a kereszteltek töredéke jut csak el a bérmálásig, mert az hosszabb, többéves hitoktatási előkészületet igényel. Ezt a periódust a szülők szeretnék lerövidíteni. Számos esetben a bérmálás szentségének felvétele az egyházzal való rendszeres kapcsolattartás végét jelenti. Jótékony hatást fejtenek ki a hitvalló keresztény családok és az ifjúsági csoportok kis közösségei. Megoldás lehet, hogy a bérmálás a felnőttkor küszöbén történjék, egybekötve a szülők és a bérmaszülők néhány alkalommal történő oktatásával. A folyamatos hittanoktatás elengedhetetlen feltétele a bérmálásnak. KK: a bérmálás alsó korhatára 1314 év legyen. A későbbi felkészítés érdekében már 8. osztályosokkal meg kell alakítani az ifjúsági csoportokat. 37 A keresztszülők és bérmaszülők azonosságát ajánlja a CIC 874. kánona és a 893. kánon 2. cikkelye alapján. V: alsó korhatár 12 év, de emelni kell. 3. A mise és az eukharisztia. A misén részt vevők közül viszonylag kevesen járulnak a szentáldozáshoz, pedig az a mise szerves része. A szentmise előírások szerinti és megfelelő méltósággal történő bemutatása a pap feladata. Biztosítani kell, hogy a templom tiszta legyen, és a liturgia minden részlete jól hallható és megfelelő énekkel kísért legyen. Minimális kötelezettség minden katolikus számára a húsvéti áldozás. A gyakori szentáldozásra való nevelést a hitoktatásban kell kezdeni. A betegek áldoztatása érdekében mindent meg kell tenni. Két véglettől óv a zsinat: a túlzott tisztelet miatti formalizmustól és a vallásos gyűlés hangulatának megteremtésétől. Javasolják a szentségimádások felújítását. KK: sokan a misére járást az egyház parancsának való engedelmességnek, és nem belső igénynek tekintik. A pasztoráció és az igehirdetés célja, hogy az eukharisztiához vezesse a Krisztusban hívőket. A Hozsanna énekeskönyv mellett alternatív egyházi énekek használatát is javasolja a miséken. Szükségesnek látja a hívek intenzívebb bevonását a misébe. 38 A prédikáció Isten igéjére épüljön, ne legyen rövid (5-6 perc) és ne legyen hosszú (20-30 percnél több). A CIC 917. kánona alapján az egyórás szentségi böjtre figyelmeztet. A jelenleg használatos papírvékonyságú ostyát közelítsék a testesebb kenyérszerűhöz. A CIC 938. kánona értelmében figyelmeztet a szentségimádásra. V: a misestipendiumok veszélyeire figyelmeztet. Az idegen nyelvű misék rendjét függesszék ki a templomok ajtajára. 4. A bűnbánat szentsége. 39 A probléma a bűntudat meggyengülése, amely a korszellem következménye. Gyakori a bűnbánat előli megfutamodás szlogenje („majd én elintézem személyesen az Úr Istennel"). A lelkipásztori hiba a bűncentrikus prédikáció, vagy az, hogy a bűnbánat és a megtérés szükségességének hangoztatása elsikkad, mert a lelkipásztor népszerű akar lenni. A bűnbánatra, lelkiismeret-vizsgálatra fel kell készíteni a gyónót. Időnként ajánlatos vendéggyóntatót hívni. A formalizmust kerüljék a gyóntatásban, és ne csak a bűnt tárják fel, hanem a kivezető utat is mutassák meg. KK: ajánlja bűnbánati liturgia tartását a bűntudat érzésének elmélyítésére, főleg adventben és lelkigyakorlatok alkalmával. A gyóntatóknak a bűnbánó személye iránt nagy tiszteletet kell tanúsítaniuk, soha ne feledjék el, hogy kit képvisel: azt, aki ljn 3,20