Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 1-2. sz.

Seminarium Ecclesiae - BENYIK GYÖRGY: Misszió, avagy új evangélizációa római katolikus egyházban

szerint „nagyobb a mi szívünknél". Gyóntatószobák létesítését is kezdeményezik, amelyekben lelki beszélgetést lehet folytatni. 5. A betegek kenete.

40 A római katolikus egyház gyakorlata szerint a Jakabhoz írt levél utasítására hivatkozva (5,14-15) a lelkipásztor a beteglátogatást a szentség kiszolgáltatásával is gyakorta összeköti. Korábbi neve (utolsó kenet) szinte mágikus félelmeket kelt; a papot sokszor csak a haldoklóhoz hívják. A lelki vigasztalásra és erősítésre vágyó betegek így a súlyos betegség idején lelkileg egyedül maradnak. Az egészségügyi intézményekben félnek papot hívni. Ezen a területen a világi munkatársak bevonása ajánlatos. A legfontosabb emberi feladat a beteg fölöslegességérzetének és lelki magányának a feloldása. KK: a betegek lelkigondozása ne merüljön ki a betegek szentségének feladásával. V: a plébános hívás nélkül is látogassa meg a súlyos betegeket. Említésre méltó, hogy számos magyar papnevelő intézetben a papnövendékek és teológiát hallgató laikusok is hospicekurzusokon vesznek részt. 6a. Egyházi rend.

41 Altalános és jelentős gond Magyarországon, hogy a papi utánpótlás nem elegendő, a szolgáló papok pedig túlterheltek. A rendszeres továbbképzés nem kellően megoldott. A lelki életre, elcsendesedésre a túlhajszolt élet kevés lehetőséget ad. A papság számára évente egyszer legalább háromnapos lelkigyakorlat kötelező, és ajánlatos a papi közösségek ápolása is. Az idős papokról az egyházmegye kötelessége gondoskodni. KK: ajánlatos a papnövendékek és a diakónusok intenzívebb bekapcsolása az egyházközség életébe. V: egyházmegyei spirituális kinevezését latolgatja. A papok hivatalos szerepléskor papi civilben vagy reverendában jelenjenek meg. 6b. Az egyházi szervezet. Javasolt a püspök és a papok szorosabb együttműködése az irányításban. A nem kifejezetten püspöki feladatokat a főpásztor adja át az arra érdemes papoknak. Az espereseket jobban vonja be az egyházkormányzatba.

42 6c. Hivatásgondozás.

43 A paphiány egyik oka a technikai és anyagi kultúra kultusza, a családokban az alacsony gyermekszám, valamint a hívő ember tekintélyének elvesztése. A hivatásgondozás legfontosabb eleme a pap hitvalló, példás élete, a ministránsokkal való foglalkozás és az ifjúsági hittan. 6d. A papképzés. A hazai papképzés inkább elméleti, mint gyakorlati irányultságú; inkább engedelmességre, mint önállóságra nevel. A tanulmányok elvégzése és a jellem kifejlődése nem esik egybe. Ajánlatos a nyári lelkipásztori gyakorlatok bevezetése. A hivatásgondozó bizottság felállítását minden egyházmegye sürgeti. V és KK: ebben a két egyházmegyében külön foglalkoznak az állandó diakónusok kérdésével. 7. A házasság.

44 Altalános társadalmi válsága közismert, a biológiai érettség és a házasságra valló érettség nem azonos. A médiumok szexcentrikus életmódra biztató propagandája nevetségessé teszi a házassági hűséget. A szentségi házasságkötésre való jelentkezés későn történik, kevés az idő a lelkipásztor számára az elmélyült beszélgetésre. Keresztelés nélkül is kérnek szentségi házasságkötést, mert a templomi esküvőt szebbnek tartják, mint a polgárit. Kívánatos a házastársakat önismeretre és önnevelésre vezetni. A szexuális nevelés mellett a házasságra nevelést is el kell kezdeni még a gyermekkorban. Ajánlottak az úgynevezett jegyeskurzusok. A polgári házasságban élőket vagy egyszerűen csak együtt élőket kellő idő és oktatás után egyházi há-