Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 1-2. sz.

Seminarium Ecclesiae - GONDA LÁSZLÓ: A protestáns iskola mint misszió?

- különösen az iszlám - váratlan reneszánsza, valamint a vallásközi kapcsolatok terü­letén megjelenő teológiai relativizmus is hozzájárult a misszió kríziséhez. A 20. század közepére tehát kialakult az a légkör, amelyet Walter Freytag német missziológus így foglalt össze: „Eddig a missziónak voltak problémái, mára a misszió maga vált problé­mává." 15 Talán nem véletlen, hogy - nyugaton és keleten egyaránt - a misszió ettől az időszaktól kezdve veszítette el a hitelét a közbeszédben is. Ebben a kritikus légkörben fogalmazódott meg az a felismerés - elsősorban a barthi teológiából érkezett impulzusok nyomán -, hogy a misszió létjogosultsága nem az egyház e világi hitelességének függvénye. Az ökumenikus zsinatok hagyományához visszanyúlva a missziót immár nem az egyház feladataként írták le, hanem úgy, mint ami Isten természetéhez tartozik. Isten missziója 16 azt jelenti, hogy az Atya küldi el a Fiút, hogy az üdvözítés művét beteljesítse, majd az Atya és a Fiú 17 küldi a Szentlelket és az egyházat a világba, hogy az üdvözítő akarat megvalósuljon. Azaz nem az egyház­nak van missziója, hanem „a missziónak van egyháza", vagyis az egyház annyiban egy­ház, amennyiben engedelmes eszköze és résztvevője Isten missziójának, 18 azon isteni szándék megvalósulásának, amelynek célja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére eljusson (lTim 2,4). Ebben a szemléletben tehát a misszió az egyháznak nem valamiféle járulékos feladata, hanem létének értelme és tartalma: az egyház a misszi­óban él. Az iskola mint misszió Milyen következményekkel jár ez a felismerés a protestáns iskoláztatásra nézve? Első­sorban azt jelenti, hogy a protestáns iskola - ha az egyház szolgálatának részeként tételezzük - az egyház missziójának is részese. A két fentebbi nézet közül látszólag a másodikat igazoltuk, amely az iskolában végzett misszió elsődlegességét hangsúlyoz­za (és amely az iskolát esetleg csupán „missziói mezővé" degradálja). Azonban még­sem erről van szó: a protestáns iskola nem a misszió „terepe", nem egyszerű helyszín, ahol épp egyházi misszió folyik. Az iskolában az egyház sajátos tanítói szolgálatát folytatja, tehát missziót folytat. Másként fogalmazva: a protestáns iskola maga is misszió. A keresztény misszió bibliai gyökereit vizsgálva fontos felismerés, hogy Krisztus missziói parancsának (Mt 28,18-20) központi felszólítása nem más, mint elhívás a tanítványi létre (...tegyetek tanítvánnyá...). Elterjedt félreértés, hogy az iskolában csu­pán a - különben vitathatatlanul kulcsfontosságú - hittanoktatás képezi a küldetés tartalmát. A tanítványi lét olyan közösséget jelent Krisztussal, amely meghatározó fontosságú az élet minden területén. A modernitás világképével szemben, amely a vallást a privát szféra karanténjába kényszeríti és elszigeteli minden mástól (így a tu­dományosságtól vagy a politikumtól), itt a reformátori gondolatra kell utalnunk, amely a világot egységes theatrum Dei gloriaenek tekinti. S bár természetesen egyet kell értenünk Kósa László azon megjegyzésével, hogy „.. .református műelemzés vagy evan­gélikus matematika nyilvánvalóan nincs", 19 mégis megkockáztathatjuk, hogy a protes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom