Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 1-2. sz.
Corpus evangelicorum - RAINER VOIGT: Enno Littmannélete és munkássága
RAINER VOIGT Enno Littmann élete és munkássága Az alábbi tanulmány lazán, de egyértelműen kötődik a folyóiratunkban megjelent Parrot(2002/1-2. 54-82. o.) és Lepsius-pályaképhez (2003/3-4. 165-191. o.) Littmann - a korábban tárgyalt kutatókhoz némileg hasonlóan - jelentős részt vállalt egy régi közel-keleti kultúra feltárásában. S ez akkor is igaz, ha az északnémet tudós - Lepsiustól s még inkább a régészművészettörténész Parrottól eltérően - mindenekelőtt nyelvész volt; ráadásul munkásságában az akszúmi expedíció, sőt maga az etiopisztika is jóval szerényebb helyet foglalt el, mint Lepsiuséban Egyiptom vagy Parrotéban Mezopotámia. Saját belső szempontunkra figyelve jólesik tudnunk, hogy olyan emberekről van szó, akiknek identitásához erősen hozzátartozott a lutheránus örökség. Lepsius esetében Schulpforta gimnáziuma, a korabeli szász és porosz hagyományok, a baráti kör vagy a lipcsei teológiai díszdoktorátus hordozza ezt a szálat. Littmann „klasszikus" helyeken - Greifswaldban és Halléban tanulta a teológiát, míg Parrot még istentiszteleteket is tartott a párizsi Oratoire-ban. Tudományos pályájuk szempontjából ezek talán csak háttéradalékok, de a személyiség mégis egy. Közhely, hogy a régi Egyiptom és a régi Mezopotámia feltárása teljesebbé teszi az Ószövetség világáról kialakult képünket; azt sem szokták vitatni, hogy a szír és etióp források sajátos jelentőséggel bírhatnak az egyháztörténeti kutatás számára. Mindezeknél azonban sokkal fontosabb felismerés, hogy mindig lenyűgöző az az életpálya, amely a szinte kínos szakmai aprólékosság közepette nyit új tér- és időbeli távlatot. Rainer Voigt írása - amely „roskadozik az adatoktól", mint megjegyezte valaki - ilyen pályát mutat be. A Parrot- és a Lepsius-tanulmány magyar nyelven íródott, a Littmann-pályaképet eredetileg ugyancsak magyar szerzőtől vártuk volna, végül mégis kapóra jött a frissen megjelent német tanulmány. Most ezért fordítást adunk közre, s ilyen esetben föl lehet tenni a kérdést: ennyire szakmai írás esetében van-e értelme a fordításnak? Hiszen akit a téma komolyan érdekel, vélhetőleg németül is olvas. Félreértés ne essék: a fordítás ebben az esetben nem bennünket minősít, hanem Littmannt minősíti. Bizonyos nagyságrenden túl már elvárható valakiről némi magyar nyelvű anyag; nem szólván arról, hogy a magyar nyelvű megfogalmazásnak kultúránk számára mindig többletértéke van. Az egyes művek címének fordításától azonban eltekintettünk. - A szerk. * Rainer Voigt: Enno Littmann. Leben und Werk. In: Afrikas Horn. Akten der Ersten Internationalen LittmannKonferenz 2. bis 5. Mai 2002. in München. Hrsg. von Walter Raunig - Steffen Wenig. Wiesbaden, 2005. /Meroitica 22./ 247-264. o.