Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - SZABÓ PÉTER: A Thököly család és a görög-római kultúra

A lajstrom minden valószínűség szerint az egykori felső-magyarországi fejedelem fogadószobájának berendezését írja le. (Köztudott, hogy Thököly Kassán az elfoglalt szepesi kamara és felsőmagyarországi főkapitányság épületeiben rendezte be székhelyét.) „A generális házban: 1. Flandriai szőtt kárpitok. 2. Félkemence, aki két házban fut. 3. Egy nagy réz gyertyatartó, bolthaitasrul fügvén nyolcz aghu. 4. Veres márvány keő azstal. 5. Egy szép fiókos fekete almárium, czifra fekete aranyas, azon almáriumnak ket aitaia nagy négyszegű kristal eöveges zar alat vagyon, az mint az eövegen által laczik, vadnak benne papirosbul csinált citromok, narancsok, pomanarancsok. 6. 2 fejér Danzkai cseréptál. 7. 8 fedeles Danszkai eöregh korsó." OL. Lymbus. III. fasc. 28. (XVII. sz.). 3 Horváth Ferenc a bujdosásba kényszerült Thököly Imre kuruc lovasainak tisztje volt. L.: Késmárki Thököly Imre naplója 1693-1694. évekből. Közli Nagy Iván. Pest, 1863. /Magyar Történelmi Emlékek. II. oszt. írók. 15. köt./ 697. o. 4 Pápai János Erdélyi-háznál felvett leltára. Konstantinápoly, 1708. máj. 28. „Metamorphosis Ovidy (Horváth Ferencz uramnál)". In: Késmárki Thököly Imre naplói, leveleskönyvei és egyéb emlékezetes írásai. Közli Thaly Kálmán. Budapest, 1873. /Magyar Történelmi Emlékek. II. oszt. írók. 24. köt./ 657-663. o. 5 Angyal Dávid: Késmárki Thököly Imre 1657-1705. Budapest, 1888. /Magyar Történelmi Életrajzok./ 1112. o. 6 Psalmi XXXVII. et LI. á Simone Stenio Graecis versibus redditi Haidelbergae. MDXCVIII. 8 Zsolt 51. A törökkel kapcsolatos propagandairodalomról 1. R. Várkonyi Ágnes: Török világ és magyar külpolitika. Budapest, 1975. /Gyorsuló idő./ 11. o. 9 Klaniczay Tibor: A magyar későreneszánsz problémái (sztoicizmus és manierizmus). In uő: Reneszánsz és barokk. Budapest, 1961. 303-340. o. 10 Divald Kornél: A felsőmagyarországi renaissance építészet. Budapest, 1900. 18. o. 11 Bíró József: Erdély művészete. Budapest, 1989. 54-55. o. (Hasonmás, eredeti kiadása: Budapest, 1941.) Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. Budapest, 1987. 219-230. o. 12 Kovács András: Késő reneszánsz építészet Erdélyben 1541-1720. Budapest-Kolozsvár, 2003. 143-146. o. Balogh Jolán: Későrenaissance kőfaragó műhelyek. Ars Hungarica, 1980/2. 217-281. o. 13 Divald 1900, 18-19. o. 14 Az őskultuszról 1. Philippe Ariés: The hour of our Death. Alfred A. Knopf, Inc., New York, 1981. 230-233. o. (Első kiadása: L'homme devant la mort. Paris, 1977.) 15 „Gyula Fejervarat az fejedelmi hazakat híres imperatoroknak, királyoknak, fejedelmeknek... képeivel... ekésekké tetette." Ouintus Curtiusnak az Nagy Sándornak... Historiaia mely most Deákból Magyar nyelvre Haporthoni Forró Pal által fordittatot... Debrecenben... Anno, 1619. 8. o. A fejedelmi abszolutizmus Bethlen Gábor-kori irodalmáról 1. Szabó Péter: Heraldikai elemek és triumphus motívumok a királynői és fejedelemasszonyi prezentációban. Levéltári Közlemények, 1982. 111-121. o. 16 A falszegély datálásával kapcsolatban eltérnek a vélemények. Mi Möller István véleményét osztjuk, aki a király-, illetve fejedelemgalériát az 1610-es évek végére datálta. Möller István: A vajda-hunyadi vár építésének korai. Budapest, 1913. /Magyarország műemlékei 3./ 15. o. Kovács András szerint „talán kortársakat, a harmincéves háborúnak a Bethlen fiúk által csodált hadvezéreit és uralkodóit (?) ábrázolta". Szerinte tehát a falfestmények később, az 1630-as években készülhettek. L. Kovács 2003, 145. o. 17 Erről már Péter Katalin tanulmányában is találunk adalékokat. Péter Katalin: Zrínyi Miklós terve II. Rákóczi György magyar királyságáról. Századok, 1972/3. 653-667. o. Újabban Varga J. János foglalkozik e kapcsolatok szálainak kibogozásával. 18 Kemény János és Bethlen Miklós művei. A szöveget gondozta: V. Windisch Éva. Budapest, 1980. /Magyar Remekírók./ 228. o. 19 Dr. Bruckner Győző: A késmárki Thököly-vár falfestményeiről. Archeológiai Értesítő, 1908. 181-183. o. A falképek tematikáját ugyancsak ismerteti Garas Klára: Magyarországi festészet a XVII. században. 1. köt. Budapest, 1953. 60-61. o. 20 Gyöngyösi István: Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága - Palinódia (KesergőNimfa). A szöveget gondozta: Jankovics József - Nyerges Judit. Budapest, 2000. /Régi Magyar Könyvtár, Források 11./ 59. o. 21 Tarnóc Márton: Erdély művelődése Bethlen Gábor és a két Rákóczi György korában. Budapest, 1978. 16. o. 22 Ezt hangsúlyozza Pierre Francastel: Művészet és társadalom. Válogatott tanulmányok. S. a. rend. Németh Lajos. Budapest, 1972. 5-11. o. 7 Zsolt 37