Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.
Seminarium Ecclesiae - BENYIK GYÖRGY: Katolikus teológusképzés Magyarországon
• : : : : szentségi pasztoráció témáival. Érintőlegesen a többi hazai keresztény felekezet keresztelési, esketési és temetési liturgiájával is foglalkoznak a liturgika tanszéken. Morálteológia A morálteológia gyökerei visszanyúlnak az egyházatyákig: 82 talán Alexandriai Kelemen volt az egyik első keresztény moralista. A későbbiekben Szent Ágoston gyakorolt meghatározó befolyást. 83 A szisztematikus moráltelógia kialakulását nagyban segítették a gyóntatói kézikönyvek, 84 amelyekben egyházi és világi jogi utasítások, erkölcsi fejtegetések és a lelkipásztorolásra vonatkozó megjegyzések keveredtek. A morálteológiát a dogmatikával szokták összevetni, de itt nem a fogalmi tisztázás, hanem a vallási imperatívusz antropológiai megalapozása áll a középpontban. A fő szempont: keresztény éthoszra nevelni. A magyar katolikus morálteológiára korábban Liguri Szent Alfonz (1696-1787) 85 gyakorolt nagy befolyást, majd a két világháború között Tóth Tihamér (1889-1939) hatása erősödött meg. 86 A 20. századi katolikus morálteológia legnagyobb eredménye, hogy megszabadult a fílozofizmustól, de a két világháború között olyan új témákkal is gyarapodott, mint a szociál- és a szexuáletika. A II. vatikáni zsinat után Bemard Häring (1911-1998) munkássága 87 hatott leginkább hazánkban. A szerzetesházakban a morálteológiát esetenként aszketikának hívták, míg a világi papok képzésében az aszketika csupán részét képezi a morálteológiának. 88 A 19. században - egyfajta perfekcionizmus, tökéletességre törekvés jegyében - némileg túlértékelték a morálteológiát. Egyes áramlatai közül a filozófiai irányzat főleg Aquinói Tamás idevonatkozó munkáira épít. Ellenben a 20. századi szituációs, valamint egzisztenciális etika erősen más irányban tájékozódik. A katolikus etikának állandó részét képezi a kazuisztika, amely az egyedi eset helyes megítélésére tanít: leginkább a gyóntatópapok által végzett lelki vezetéshez ad segítséget. A morálteológiai képzés hagyományosan az erények és bűnök kettősségére alapoz. Napjainkban új területei kerülnek előtérbe, így a bioetika, 89 amely főleg a születésszabályozás és az eutanázia erkölcsi kérdéseivel foglalkozik, valamint a szociáletika, 90 amely az igazságos társadalom és az emberi jogok kérdéskörét vizsgálja. A civil- és klerikusoktatás eltérései Az egyik lényeges különbség papok és civilek között, hogy a papnövendékek a szentelés előtt ún. jurisdikciós vizsgát tesznek. A vizsga anyagát a szentségek jogszerű és érvényes kiszolgáltatására, valamint az egyházi közigazgatásra vonatkozó gyakorlati ismeretek képezik. A pasztorálteológia és a morálteológia egyes részterületeiben ugyancsak vannak különbségek. Továbbá a civilek nem tanulnak retorikát; sokkal kisebb óraszámban tanulnak egyházzenét. Az egyházzene tanulására az egyházmegyei szervezésű kántortanfolyamok is lehetőséget nyújtanak.
