Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Seminarium Ecclesiae - BENYIK GYÖRGY: Katolikus teológusképzés Magyarországon

Posztgraduális képzés Magyarországon a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológiai fakultása kínál posztgraduális képzést. Katolikus egyetemként hivatalos kapcsolatot tart fenn más katolikus egyetemekkel. Leuwenben önálló magyar intézet áll a rendelkezésére, ahova hallgatókat küldhet. A teológusok többnyire Rómában kapják meg a posztgraduális képzést. Két kollégiumot vehetnek igénybe: az egyik a Pápai Magyar Intézet (PMI), a másik a Collegium Germanicum et Hungáriáim.

91 Az utóbbi intézmény jezsuita irányítás alatt áll. A kollégiumokból valamely római pápai egyetemre mennek tanulni a növendékek. Legismertebb a jezsuita vezetésű Gregoriana egyetem, amelynek önálló intézete az Institutum Biblicum. Az egyházjogászok általában a lateráni egyetemet látogatják. A bencések a Szent Anzelm-egyetemre küldik növendékeiket. A magyarországi szerzetesek általában együttműködnek egymással, és olyan egyetemre küldik hallgatóikat, amely valamelyik rendházuk közelében van. Tanulnak hallgatóik Bécsben, Nijmegenben, Londonban. A jezsuiták előszeretettel küldik növendékeiket a New York-i Fordham egyetemre. A másik hagyományos jezsuita továbbképzési központ Innsbruck, de általában a Sorbonne-on is szokott tanulni egy-két növendékük. A tudományos peregrináció mai állásáról nehéz lenne összefoglaló képet adni. Mostanában a Fulbright- és Tempus-ösztöndíjak segítségével a civil teológusok önállóan választják meg a továbbképzési helyet. A papnövendékeket, szerzetesnövendékeket és a fölszentelt papokat a püspökök, illetve a rendi elöljárók küldik meghatározott helyre. Összegzés A magyar katolikus teológiai oktatásról felvázolt kép ugyan nem teljes, de talán hasznos bepillantást enged a teológusképzés szerkezetébe, felosztásába és témáiba. A magyar teológiai oktatás rekonstrukciója - jól ismert okokból - csak a hetvenes években kezdődhetett el, és a kilencvenes évek közepére fejeződött be. A hallgatók és előadók számában, a képzési rendszer folyamatosságában, a magyar nyelvű teológiai szakkönyvek kiadásában ekkor értük el az elfogadható nemzetközi szintet. A Katolikus Egyetem megjelenése

92 föltétlenül nagy fordulat, még akkor is, ha önmagában nem jelentette a teológiai fakultás bővülését. További jelentős fejlemény volt a Sapientia szerzetesi főiskola

93 megalakulása, amely a hazai szerzetesképzést egyháztörténetünk során először hangolta össze. Központi intézményeinkben és vidéki - korábban felsorolt - főiskoláinkon egyaránt nagyszámú civil hallgató tanul. Megjelenésük a posztgraduális képzésben egyben azt bizonyítja, hogy új elem hódít teret a teológiai oktatók között, s hogy a papok és a szerzetesek aránya jelentősen csökkenni fog. A magyar felsőoktatás - benne a teológusképzés - állami-jogi szempontból egységesen szabályozott. Támogatási rendszere azonban törékeny, a hallgatói szám pedig nem emelkedik tovább.