Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Seminarium Ecclesiae - BENYIK GYÖRGY: Katolikus teológusképzés Magyarországon

BENYIK GYÖRGY Katolikus teológusképzés Magyarországon Bevezetés A teológusképzés és a papképzés az ősegyházban nem tartozott szorosan össze. A szerzetes- és teológusképzés jóval közelebb állt egymáshoz, hiszen a szerzetesek nem csupán egyes aszketikus irányzatokat képviseltek, de függetlenségük azt is lehetővé tette, hogy elmélyedjenek a szent könyvek tanulmányozásában, s minél meggyőzőbb és hitelesebb tanúságtételt fogalmazzanak meg Istenről. Ezért az ősegyház teológiai összefoglalói vagy himnuszok, vagy zsinati szövegek. A modern katolikus teológusképzés kezdetét talán a párizsi teológia (1250) jelentette, ahol Aquinói Tamás is működött.

1 A koldulórendiek közül sokan már nem a távoli rendházakban, hanem a nagyvárosok oktatási intézményeiben tanították növendékeiknek a teológiát és az aszketikus életet. Akkoriban a jog és a medicina mellett a teológia volt az az egyetemi tanszak, amely nagy tömegeket vonzott, a papképzés és a teológusképzés pedig már szinonimák voltak. Csak jóval a reformáció térhódítása után jelent meg a katolikus felsőoktatásban is a civil teológusképzés, ami azt jelentette, hogy a növendék hallgatta ugyan a teológiát, de nem állt szándékában elkötelezni magát a papi vagy szerzetesi életre. Ebben a tanulmányban nem vállalkozunk a katolikus teológiai oktatás teljes történeti fejlődésének bemutatására, sőt a 20. századi nemzetközi teológiai irányzatok bemutatására sem.

2 Csupán az újabb magyar katolikus teológusképzésről beszélünk, s közben néhányszor utalunk majd a legfontosabb fejlődési pontokra. Fő célunk, hogy érthetővé tegyük a jelenlegi képzést a művelt olvasóközönség számára. Magyarországon jelen pillanatban több képzési rendben tanulnak a katolikus teológiai főiskolákon. A civil hallgatók nagy hányada a 8 féléves, főiskolai szintű hittanár/hitoktató diplomát célozta meg, de néhány intézmény jogosult egyetemi szintű képzésre is, mint például a Szegedi Hittudományi Főiskola.

3 Az egyetemi képzésen belül is két irány különül el: a 10 féléves egyetemi szintű hittanár,

4 illetve az egyetemi szintű teológus

5 szak. A teológus fogalom az utóbbihoz, illetve a papképzéshez kapcsolódik. Áttekintésemben a főiskolai hittanári szak követelményeire és tárgyaira nem térek ki. E szakon általában véve a teológiai szaktárgyak nagyrészt megegyeznek ugyan az egyetemi szintű képzésével, de kisebb