Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Seminarium Ecclesiae - BENYIK GYÖRGY: Katolikus teológusképzés Magyarországon

óraszámban hallgatják azokat. A fó'iskolai tanári képzés tanrendje természetesen az államilag előírt pedagógiai-pszichológiai tárgyakat is tartalmazza. Az ún. bolognai folyamat, amely most kerül országosan bevezetésre, a katolikus teológiai felsőoktatást is érinti. E képzési rendszer alapjában változtatja meg a felsőoktatás struktúráját, bemutatása meghaladja ennek a cikknek a kereteit. Mivel a különböző felekezetek között nincs rendszeres bibliográfiai tájékoztatás, a lábjegyzetekben igyekszem felsorolni azokat a könyveket, amelyek mai katolikus teológiaoktatásunk gerincét képezik. A katolikus teológiai oktatás kerete A hazai katolikus teológusképzés számos egyházi felsőoktatási intézményben folyik,

6 legtöbb esetben egybekapcsolva a pap-, illetve szerzetesképzést.

7 Az oktatás és a lelki nevelés általában 30-60 fős bentlakásos intézetekben folyt, főiskolai vagy egyetemi végzettségű paptanárok vezetésével. A tantestület, vagy legalább egy része, egy fedél alatt lakott a növendékekkel, egy asztalnál étkezett velük, s a lelki programokon, miséken, zsolozsmákon is többnyire együtt volt a diákokkal. A lelki beszélgetésekre bőségesen jutott idő, hiszen a papi szemináriumokban szabályozott közös élet folyt. Ily módon képeztek - s képezik ma is - a pap- és szerzetesnövendékeket.

8 A jelenlegi (2005-ös) statisztika szerint 283 kispap tanul a magyar katolikus teológiákon. Ha ehhez hozzávesszük a szerzeteseket is, akkor több mint háromszáz olyan növendékünk van, aki tanulmányai végén életmódszerűen elkötelezi magát az egyházi szolgálatra.

9 Civil teológusokat korábban nem képeztek nálunk. „Civil" teológusképzés Ezt a képzési rendszert és szerkezetet lényegesen megváltoztatta az ún. „civil teológus" képzés. 1978 szeptemberétől a Budapesti Hittudományi Akadémián Nyíri Tamás elindította a levelező teológiát, később, 1983-tól Szegeden is elindult a képzés. Az 1990es évektől minden teológiai főiskolánkon megjelennek a civil hallgatók, sőt néhány újonnan alapított intézet kifejezetten az ő képzésüket helyezi előtérbe. 2005-ben a Szegedi Hittudományi Főiskolán 35 egyházmegyés kispap, 20 ferences szerzetes növendék és körülbelül 370 civil hallgató tanul. Egyes becslések szerint évente körülbelül 1800 civil érdeklődő kerül be a teológiai felsőoktatási rendszerbe, ami azt jelenti, hogy az elmúlt 15 évben körülbelül 27 ezer hallgató részesült teológiai oktatásban. Ok azok, akik a 4, illetve 5 éves képzés keretében nagyjából ugyanazt a tudományt sajátítják el, amit a jövendő papok és szerzetesek. (Most nem beszélek az egyházmegyei teológiai tanfolyamokról, amelyek 1-3 éves keretben igyekeznek hitoktatókat képezni: egyházmegyénként évi 50-100 főről van szó.

10 Diplomájuk csak egyházi érvényű.) Tehát a közel 2000 papra személyenként 13,5 teológiát végzett civil jut. A magyar katolikus egyház történetében sosem látott helyzet állt elő. Papképzés