Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Klasszikusokról - GOÓR JUDIT: Vallomás és hitvallás Balassi Bálint Adj már csendességet című költeményében

telezni, hogy Ura terveiben ő úgy szerepel, mint aki biztosan üdvözül. A hívő nem lenne hívő, ha nem érkezne el ide, a kétely állomásához! Erről így ír Luther: „Nem a lélek gyengeségén múlik tehát, hogy az Isten szavát nem értjük. Ellenkezőleg! Semmi sem alkalmasabb Isten szava megértéséhez, mint a lélek gyengesége, hiszen a gyengeségünk miatt és a gyengékért jött el a Krisztus ebbe a világba, és nekik küldi Isten az igéjét. A Sátán gonoszsága és ravaszsága ezt a gyengeséget arra használja fel, hogy Isten igéjének bennünk fészkelve ellenálljon. Ha a Sátán ezt nem tenné, úgy az egész emberiség Isten egyetlen beszéde által (első hallásra) megtérne. így nem volna szükség az igére."

27 Szó sem lehet arról, hogy Balassi érvelésével valami olyat mond Istennek, amivel meggyőzi. Alkudozásról csak nyelvi értelemben lehet szó, úgy, mint a bibliai zsoltárokban.

28 De mivel a mű egésze nem két egyenrangú lényt mutat be, hanem egy hatalommal bírót és egy függő, irányított (s irányításra készséggel várakozó) lelket, félreértés és a szövegösszefüggések fel nem ismerése itt világi, humanista szellemiséget, hatást feltételezni, s úgy érzékelni, hogy az ember Isten mellé emelte fel magát. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a Szentlélek szerepét, amit Balassi komolyan vett. A vers záró költői képe, a fogoly, majd marokból kiengedett madár szemléletesen ábrázolja, hogy az ember szárnyalásra vágyik, vergődik a szabadságvágytól, ahogy a madár is repülésre teremtett lény. Csak egyetlen mozdulatra vár, de a döntés és a cselekvés a hatalmas maroktól függ, a repülésre a szabadságot nem az ember vívja ki magának. Isten határoz tehát arról, hogy Szentleikével mit tesz az emberrel. A teremtmény találgathatja, hogy gazdálkodik teremtője ővele, hogy illeszti be terveibe. Weöres Sándor a 20. században így fejezi ki magát az üdvösségért való könyörgés e szakaszában: Legyen meg akaratod, legyen meg akaratod, ha vesznem kell, jól legyen: tán kárhozásom áldás lesz máson de ha énrám kincset bíztál, ments meg immár, Istenem. (Zsoltár) Weöresnél a kincs, Balassinál a gazdagság egyaránt arra utal, hogy az emberi küldetés mennyire Isten döntésétől függ. A gazdasági életből vett hasonlatok, példázatok a Bibliában is nagyon gyakoriak: Jézus is ezekkel tudta szemléltetni hallgatóinak a mennybéli összefüggéseket (például hamis sáfár, jó pásztor, szőlőmunkások stb.). A „gazdagságod" szó a „jóvoltod"-dal kerül párhuzamba; egyben azt is kifejezi, hogy Isten egyetemes terve alapvetően a szereteten alapul, az embernek tehát bizalommal kell lennie iránta. Az „ébreszt/éleszt" kifejezés jelzi, hogy a hívő lelkében le fog zajlani egy Isten irányította folyamat, tehát aki majd megszabadul, az nem abban a lelkiállapotban le-