Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.
Thesaurus Ecclesiae - BATÁRI FERENC: A brassói magyar evangélikus egyházközség török szőnyegei
BATÁRI FERENC A brassói magyar evangélikus egyházközség török szőnyegei A 17. századi oszmán-török szőnyegművészet leggazdagabb tárháza napjainkban Erdély, a fennmaradt tárgyi emlékek nagy része az ottani evangélikus templomok tulajdonában van. A brassói Fekete templomot 104, a segesvári ún. barátok templomát 38, a medgyesi régi evangélikus templomot 25 szőnyeg ékíti. A műemléki környezetben található pompás textíliák együttese mind a szakemberekben, mind a szépre fogékony látogatókban lenyűgöző szőnyegmúzeum hatását kelti. A napjainkban szokatlannak tűnő „jelenség", hogy egy keresztény templomot a muszlim vallásgyakorlás tartozéka díszíti (ugyanis a templomi szőnyegek nagy része imaszőnyeg), csak a történelmi háttér ismeretében lesz magától értetődő. Török szőnyegek a régi Magyarországon A keleti szőnyeg a történeti Magyarországon, így 1541 után a keleti részeken megalakult önálló magyar Erdélyi Fejedelemségben a mainál messze jelentősebb és sokkal differenciáltabb szerepet töltött be. A levéltári anyag tanúsága szerint a régi magyar otthonok egyik legfontosabb dísze a keleti szőnyeg volt. A legnagyobb luxust e téren a királyi, fejedelmi udvarokban fejtették ki. A Magyar Királyság fénykorának tanúja a budai palota volt. Berendezése és levéltára azonban 1541-ben elpusztult, illetve zsákmányként Isztambulba került, ahol csak a Hagia Szophiában őrzött két nagyméretű kandeláber ismert belőle. Szerémi György királyi káplán (1490 k. - 1558 u.) emlékiratában örökítette meg Szapolyai János király és I. Szulejmán találkozását Mohácson. A magyar uralkodó, amikor az ország legyőzőjével találkozott - feltehetőleg azért, hogy a tekintély bizonyos látszatát keltse -, fokozott pompát fejtett ki. Szerémit idézve: „Egy kis mérföld hosszúságban, ahol a király a szultánhoz akart menni, a földre török és más finom szőnyegeket terítettek..." 1 Sokszor idézett dokumentum Bethlen Gábor választott magyar király és regnáló erdélyi fejedelem gyulafehérvári palotaberendezésének 1629-ben készült inventáriuma, amelyben 259 keleti szőnyeget írtak össze. 2 Eszerint a gyulafehérvári palotát egy viszonylag rövid periódus folyamán is többször annyi szőnyeg díszítette, mint amenynyit a leggazdagabb templomban az évszázadok során felhalmoztak (104 db). Bethlen o
