Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Thesaurus Ecclesiae - BATÁRI FERENC: A brassói magyar evangélikus egyházközség török szőnyegei

ugyan ismert volt műgyűjtő tevékenységéről, azonban a palotát a többi fejedelem idejében is gazdagon díszítették szőnyegek. Például I. Apafi Mihály 1669-ben (fejedelemségének viszonylag kezdeti szakaszában) összeírt ingóságai közt 78 szőnyegről (65 török, 18 perzsa) készítettek feljegyzést.

3 A fejedelem többi rezidenciája is hasonlóan volt berendezve. Menye, Bethlen Kata hagyatékában Nagyszebenben 76, Fogaras várában 21 szőnyeg volt.

4 Erdély-szerte magyar főúri kastélyok, nemesi kúriák, szász patríciusotthonok összeírásai tanúskodnak a világi kézen levő szőnyegkincs gazdagságáról. A magyar főurak közül például Gyulai István 1541-es testamentumában 19 szőnyegről rendelkezett.

5 Thúry György 1571-ben lajstromozott ingóságai közt 39 szőnyeg volt.

6 Kemény János Aranyosmedgyesen 1622 december 2-án kelt hagyatéki leltárában 53 szőnyeg szerepelt;

7 Balási Ferenc fejedelmi főlovász szentdemeteri házát 1629-ben 32 szőnyeg díszítette.

8 A magyar memoárirodalom remekműve Apor Péter báró (1676-1752), Háromszék főkirálybírójának Methamorphosis Transylvaniae... című, 1736-ban írásba foglalt munkája. Az ebben leírt lakodalmi, temetkezési és egyéb szokások pompájának emelésében perzsa és török szőnyegek is jelentős szerepet játszottak; másrészt ízelítőt kapunk abból, hogy a keleti szőnyeg, hagyományos funkciója mellett, a régi magyar életforma milyen szerves tartozéka volt.

9 A keleti szőnyeg szárazföldi úton érkezett Magyarországba. Brassó fontos kereskedelmi állomás volt. Az árut isztambuli kereskedők vitték Havasalföldig, Moldváig stb., ahonnan - a brassói huszadvámkönyvek bejegyzései szerint - nagyrészt bukaresti, cimpulungi, suceavai, tirgovistei kereskedők hozták Brassóba.

10 Innen helyi kalmárok szállították a nagyobb kereskedelmi központokba: Budára, Debrecenbe stb. Egy 1627ben kiadott, mind a Magyar Királyság, mind az Erdélyi Fejedelemség területén érvényes hivatalos árszabásból tudjuk, hogy ez idő tájt görög, török és zsidó kereskedők hozták a szőnyegeket az országba.

11 A korszak magyar nyelvű gyakorlata szerint „görög-török" elnevezés alatt mindenféle más nemzetiségű oszmán-török alattvalót is érthettek. A fentiek csak töredékei a szőnyegekkel kapcsolatos gazdag levéltári anyagnak. Keleti szőnyegek egyházi tulajdonban A helyben elkelt szőnyegeknek nyilván csak kisebb része került az egyházak birtokába, földesurak, céhek vagy jámbor polgárok stb. ajándékaként. A szőnyegeket, amelyek az egyházközségek vagyonát gyarapították, általában a templom falára függesztették, így díszítő hatásuk érvényre juttatása mellett a híveket további ajándékozásra is ösztönözte látványuk. Régi szőnyegek manapság - kevés kivétellel - már csak az evangélikus templomokban találhatók, ahol áldozatok árán is féltve őrzik ezeket a pompás, távoli világban készült, remekművű alkotásokat. A többi erdélyi protestáns egyház, nevezetesen a református és az unitárius, a 19. század végén és a 20. század első felében anynyira elszegényedett, hogy a templom és az iskola fenntartása érdekében kénytelen volt g«% f*. fmm %C J