Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - G. ETÉNYI NÓRA: Thököly Imre nemzetközi híre

G. ETÉNYI NÓRA Thököly Imre nemzetközi híre Thököly Imre nemzetközi hírnevét jól érzékelteti, hogy egy 17. századi „közkedvelt érdekes történeteket" összegyűjtő nürnbergi históriás könyvbe Thököly részletes életrajzát is bemásolta a kötet ismeretlen összeállítója.

1 Abban a korban a kuruc fejedelem többé-kevésbé hiteles életrajzának számtalan nyomtatott változata forgott közkézen. Az egyoldalas, Thököly-portréval illusztrált röplapokból hatféle változat is megjelent 1683-ban, jelezve, hogy Thököly Imre komoly politikai tényező volt.

2 Egyes változatokon bátorsága miatt Herkulesként, bölcsessége miatt Fabiusként és Nestorként mutatták be a fiatal vezért

3 (akinek a metszet - tévesen - Mihály keresztnevet adott), másutt Apafi Mihály erdélyi fejedelemmel együtt jelent meg,

4 sőt arra is volt példa, hogy Apafi lovasportréját a fej megváltoztatásával Thököly-lovasportrévá alakították, így érzékeltetve, hogy az Erdélyi Fejedelemség mellett miként lesz egyre fontosabb katonai és politikai központ Thököly felső-magyarországi fejedelemsége. Egy szintén 1683-ban közzétett életrajz címlapján

5 Thököly egy Magyarország-térképet tart a kezében, mutatóujjával a királyi Magyarország politikai központjára, Pozsonyra mutat, míg a háttérben Erdély és Lengyelország látható, ahonnan politikai és katonai támogatást kap a fiatal fejedelem.

6 Az életrajzok és röplapok tehát egy nemzetközi szinten is jelentős evangélikus magyar politikust mutattak be. A Thököly-életrajz egyik legtanulságosabb változatát az 1683-ban Ulmban megjelent Magyar vagy erdélyi Simplicissimus című kalandregényhez mellékelték.

7 Bár magában a regényben csak a fejedelem apjáról, Thököly Istvánról esik szó, de a legfontosabb helyszínek mind FelsőMagyarországon, Thököly 1682-ben elismert fejedelemsége területén találhatók. A regény főhőse, egy sziléziai árva legény, végiglátogatja Felső-Magyarország híres iskoláit. Közben előbb rablók, majd az egri török fogságába kerül, magyar végvárakban szolgál, végül az erdélyi fejedelmi udvarban válik felnőtté. Grimmelshausen Simplicissimusa született újjá Dániel Speer művében, ezúttal azonban nem a harmincéves háború, hanem a töröktől megkínzott Magyar Királyság hadszínterein.

8 A kalandregény időszerűségét nemcsak a Bécs ostromával kezdődő új török háború adta, hanem annak a Felső-Magyarországnak a bemutatása is, ahol a császári politikával szemben egyre nyíltabb ellenállás bontakozott ki.

9 A névtelen szerkesztő így indokolja, hogy előszóként egy Thököly-életrajzot illesztett a regényhez: „...az újságokban sokat és majdnem minden nap olvashatnak erről a magyar úrról, ám igen kevesen ismerik neveltetését, életét, vallását, életkorát és az efféléket." Ezért „sebtiben összeírtuk és a kíváncsi olvasókkal közöljük az alábbi néhány dolgot". A néhány lapon sokoldalú Thö-