Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.
A gondolat vándorútján - KOVÁCS ELOD: A zoroasztriánizmus
KOVÁCS ELŐD A zoroasztriánizmus A zoroasztriánizmust az egyik legkorábbról ismert kinyilatkoztatott vallásnak szokás tekinteni. Maga Zarathusztra kétségkívül az első ismert iráni próféta. A Zoroaszter nevet a Zarathusztra görögös változatának tartják. A nagy múltú és ma is élő vallások közül talán a zoroasztriánizmus az egyetlen, amelynek a kortárs Magyarországon nincsenek vagy alig vannak követői. Hatása azonban kimutatható számos régi és mai vallásban, vallási irányzatban; közülük itt csak a manicheizmust és az iszlám síita változatát emelem ki. (Az előbbiről e folyóirat 2004., az utóbbiról pedig a 2004-2005. évfolyamában olvashattunk.) Feltűnő, hogy a zoroasztriánizmusban számos olyan gondolattal is találkozunk, amely a keresztény hívő számára sem idegen. Az európai kultúrában pedig elsősorban Platónnak és követőinek az életműve tartalmaz olyan elemeket, amelyek Zarathusztra vallásához köthetők, s napjainkig éreztetik hatásukat. A mintegy háromezer éves múltra visszatekintő iráni vallás már az ó- és középkori iráni birodalmak területén is igen összetett, időben és térben változó vallási, jogi, társadalmi és kulturális jelenségek tarka szövetét alkotta. A lélekszámot tekintve a legjelentősebb zoroasztriánus terület ma már nem Irán, hanem India, közelebbről Bombay. Ott mintegy kilencvenezer ember vallja magát az ősi vallás követőjének. A brit birodalom idején számos zoroasztriánus család vándorolt ki Indiából, így Kelet-Afrikában, Hongkongban, Szingapúrban, Ausztráliában és Angliában is jöttek létre kisebb zoroasztriánus kolóniák. Később, a brit gyarmatbirodalom szétesését követően Észak-Amerikában is megjelent ez a vallás. így annak ellenére, hogy már kevesebb hívet számlál, e vallás ma elterjedtebb, mint akár a fénykorában volt. Ismertetésemben felvázolom a zoroasztriánizmus történeti kialakulását, bemutatom alapvető tanait, s közben kitérek néhány olyan részletkérdésre, amely akár a kereszténység, akár az egyetemes kultúra szempontjából napjainkban érdekesnek látszik. A zoroasztriánizmussal kapcsolatban nagyon nehéz olyan megállapítást tenni, amely nem cáfolható. E különös helyzet abból ered, hogy már Zarathusztra próféta fellépése előtt léteztek részben az övéhez hasonló