Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.

Figyelő - SERES ISTVÁN: (Kakuk Zsuzsa: Hoztam tenger mélyéből. Krími tatár népdalok és találós kérdések)

tén arról szól, hogy a testi valót meg kell haladni: „József prófétától megkérdeztem: igaz-e, hogy egy kútba vetették? Ezt válaszolta: »A kút a halandó test. Amikor kimásztam belőle, szultán lettem Egyiptomban.«" Az Istenhez vezető utat befelé kell végigjárnunk. Mohamed, azaz a tételes vallás kötelme önmagában nem segít. További útja során a dervis találkozik Alival, aki a bektasik szerint minden misztikus tudás legfőbb közvetítője, Ádámmal, akinek bibliai eredetű történeteket mesél (Noé, Jób, János és Zakariás), végül Nimróddal és Ábrahámmal. A Sátán azonban mindenütt ott van, s a dervis hiába győzi le, hiába esketi meg, hogy nem tesz többé semmi rosszat; hiszen valójában nem legyőzni, hanem megtéríteni kellene. Aztán a vándor ráébred, hogy a Sátán valójában nem létezik: „Megértette, hogy a Sátán, a fáraó és Nimród csupán a saját magában élő vágy, akarat és irigység. Elvetette őket magától." S ekkor végre megtalálta saját szívét. A fordítás során követett elveket az utószóban olvashatjuk. A műben szereplő versek formahű tolmácsolásától Sudár Balázs eltekintett, mivel meglátása szerint Kajguszuz esetében a tartalmi mondanivaló fontosabb, mint a költői szépség. A prózai szöveg esetében a fordító rövid, egyszerű mondatokat használ, ami világos, ugyanakkor rendkívül feszes, tömör stílust eredményez. Sudár Balázs könyvek és értekezések sorával bizonyította, hogy értő kutatója a hódoltsági oszmán, és általában véve az iszlám kultúrának. Ez alkalommal olyan anyagot formált sikerrel magyarrá, amely a kulturális különbségek áthidalásán túl további nehézségeket támasztott. A legnagyobb nehézség talán éppen Kajguszuz szövegének egyszerűségében, illetve abban a feszültségben rejlik, ami az egyszerűség és a nyelven túli, misztikus lényeg között feszül. A fordító azonban bebizonyította, hogy érdemes kísérletezni az iszlám misztika magyar nyelvű tolmácsolásával. A népi misztika megismertetésében pedig Sudár Balázs egyenesen úttörő szerepet tölt be. „Ha valaki utat lel szíve tengeréhez, bármilyen igazgyöngyre vágyik, alámerül és könnyedén felhozza azt. Aki viszont csak a formákat látja, az öntudatlanság selyemzsinórját köti a nyakára." Csirkés Ferenc Kakuk Zsuzsa: Hoztam tenger mélyéből - Krími tatár népdalok és találós kérdések (Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 2004, 128 oldal) Kakuk Zsuzsa, a magyar turkológia nemzetközileg is elismert kiváló képviselője ismét meglepett bennünket munkásságának egy ritka gyöngyszemével. A Barbaricum Könyvműhely kiadásában napvilágot látott Hoztam tenger mélyéből - Krími tatár népdalok és találós kérdések című kötet a Kunos Ignácnak az I. világháború idején felállított hadifogolytáborokban végzett kutatásai során lejegyzett krími tatár népdalok és találós kérdések közül mutat be egy kis csokorra valót. Kakuk Zsuzsa nem mindennapi feladatra vállalkozott, amikor mintegy 40 évvel ezelőtt Németh Gyula biztatására Kunos Ignác kéziratos hagyatékával kezdett foglalkozni. Az ígéretes finnugor nyelvészként induló Kunos Ignác (1860-1945) érdeklődése