Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.
Corpus evangelicorum - PINTÉR GÁBOR: Status causae Vadosfalvensis
kér: „hivatalomra tekintettel nem kérem vérüket; olyan megtorlást kérek, amely által minden lázadó meglakol... sérelem érte Mária tisztességét és az igazhitű egyházat és a közjogot, sőt a királyi felség méltósága is megsértetett... örökre hallgasson el ott az eretnekek nyelve, ahol annyi káromlás hangzott el Isten és az Istenanya ellen és az annyi gyalázás, félremagyarázás és tévedés háza, Isten és Mária dicséretére templommá változtassék." 194 A levél fogalmazványából kiderül, hogy a jegyzőkönyvek alapján a püspök készített egy repraesentatio-t, amelynek a Relatio de horrendis Lutheranorum excessibus címet adta. Mellékletként elküldte a királynőnek a Relatio-t és a tanúkihallgatási jegyzőkönyveket. Az 1751. őszi három magistratualis inquisitio során összesen 278 evangélikus és katolikus tanút hallgattak ki. A vallomások alapján megfogalmazódtak a vádpontok. 195 1. Összeesküvés és a távolabbi falvak evangélikus lakosainak fellazítása. 2. A katolikusokon elkövetett jogtalanság és nyilvános erőszak a katolikus vallás elleni gyűlöletből. 3. A királyi tekintély hamis és vakmerő bitorlása a nyilvános erőszak igazolására, azáltal, hogy azt állították, hogy királyi dekrétum van a kezükben. 4. Egy gyilkosság és számtalan súlyos testi sértés és csonttörés. 5. Borzasztó istenkáromlások, szidalmak és átkok Isten és Szűz Mária ellen. Gyalázatos és Máriára nézve méltatlan cselekedetek. Érdemes a vadosfai lutheránusok által védekezésképpen összeállított pontokat is megismernünk! Véleményük szerint ezek vezettek a tumultushoz 196 . 1. Kisfaludy Balázs zálogban bírt és per alatt álló telkén ellentmondás dacára, királyi engedély nélkül kápolnát kezdett építeni. 197 2. [Kisfaludy Balázs] a szomszédos plébánosokat sok ezer emberrel Vadosfalvára kísérte 198 . 3. A mihályi plébános azzal fenyegetőzött, hogy a vadosfai harangokat meghúzatja és Vadosfát a mihályi egyházközséghez csatolja, és ehhez a győri püspök két csapat fegyveres katonát küldött 199 . 4. A mihályi plébános látva az összegyűlt sokaságot és hallva, hogy ebben az ügyben már őfelségéhez fordultak, és hogy az evangélikusok ebben az ügyben őfelsége határozatához akarnak alkalmazkodni, a többi katolikus plébános módjára nem vonult vissza békességben 200 . 5. A mihályi plébános Radó László kertjébe erőszakosan behatolt, őfelségét ismételten szidalmazta, azt állította, hogy ebben az ügyben őfelsége neki semmit sem parancsolhat, kijelentette, hogy ő csak a pápától és a győri püspöktől függ 201 . 6. A mihályi plébános a Radó-kertben a remete segítségével a fákra képeket kezdett függeszteni, miséhez kezdett öltözni, csengőket kezdett rázni, mert a tulajdonosok ellenkezése dacára szentmisét akart bemutatni 202 . 7. A csornai asztalos, aki a plébánost szándékában segítette, a kert urát először a leggyalázatosabb szidalmakkal, ütésekkel bántalmazta, és ezzel a következő verekedéseknek, veréseknek és más helytelenségeknek okozója 203 . 8. Ezt látva a többi katolikus Radó Istvánt elfogta és elhurcolta 204 . 9. Más evangélikusokat, akik a szekereknél békésen álltak, kövekkel és földgörön-
