Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.
Corpus evangelicorum - PINTÉR GÁBOR: Status causae Vadosfalvensis
- őfelsége rendeleteinek szellemében - csupán törvényes jogaikat kívánták megvédeni, ezért nem engedték be a faluba a katolikusokat. A verekedés a mihályi plébános miatt történt, mert misézni akart Radóék telkén, és ezt az evangélikusok nem tűrhették. Egészében véve a kérvény első része a Species factiban leírtakat szinte szó szerint megismételte. A folytatásban megvádolták Kramarics László alispánhelyettest, hogy utasítására - Kisfaludy Balázs és katolikus parasztok rosszindulatú és alaptalan vádaskodásai miatt - 42 evangélikus férfit és nőt jogtalanul letartóztattak, és a foglyokat a katonák és a felizgatott katolikus tömeg súlyosan bántalmazta és életveszélyesen megfenyegette. A név szerint felsorolt rabok 189 teljesen ártatlanul, Kisfaludy Balázs bűne miatt szenvednek a különböző börtönökben, hiszen ők nem támadók, hanem megtámadottak. A kihallgatások során közülök többen kényszer hatására azt vallották, amit a kihallgatok hallani akartak 190 . A beadvány végén felpanaszolták, hogy a megye nem adott teret észrevételeiknek. A megyét elfogultsággal vádolták, és azt kérték, hogy a királynő a királyi tábla, vagyis egy fellebbviteli fórum embereit rendelje ki a fogvatartottak védelmére. Minden reményüket az uralkodónő anyai jóságába vetették, s kérték, hogy a jogtalanul és ártatlanul fogvatartottakat engedtesse szabadon és akadályozza meg a katolikusok piszkálódását. A beadványból az is kiderül, hogy az evangélikusok szereztek egy nádori parancsrendeletet (mandátum compulsorium), amely a kihallgatások módját és a kérdőpontokat is tartalmazta, de a vármegye nem fogadta ezt el 191 . A vármegye 1751. december 11-én küldte el a saját beszámolóját a Helytartótanácsnak. A tanúkihallgatások jegyzőkönyveit a következő év januárjában fogják felküldeni. Most az evangélikus hozzátartozók kérvényét mellékelik. Erről egyébként az a véleményük, hogy ellentétes a valósággal és sérti a vármegye elöljáróságát. A bemutatott nádori parancsrendeletet azért nem hajtották végre, mert egyrészt az a vadosfai magánszemélyek kérésére lett kiadva, másrészt a megyével közölt kérdőpontokban a közügyekre vonatkozó dolgok az oda legkevésbé sem tartozókkal össze voltak keverve. A magistratualis inquisitiók feladata nem a magánosok, hanem a köz érdekeit vizsgálni, ezért feleslegesnek ítélték, hogy miután a hatósági vizsgálatok már megtörténtek, magánszemélyek kérésére ismét elvégezzék azokat. De hogy a legkisebb panaszra se szolgáltassanak okot, ha valamely alkalmas tanú a sedria előtt meg akar jelenni, kihallgatásuk hivatali kötelessége lesz a vármegyének. 192 1752 januárjában Sopron vármegye nevében Festetics Pál alispán megküldte Zichy Ferenc győri püspöknek a tanúkihallgatási jegyzőkönyvek másolatát. A püspök január 24-én válaszolt: „Vadasfai casusnak szörnyűségit nem kevés szívem fájdalmával értettem, valóban nem is igaz keresztény pápista az, valaki e hallhatatlan történetet szívére nem veszi, és annak méltó orvoslására nem igyekezik. Én ugyan kötelességem szerint is tehetségemhez képest - amennyire csak státusom engedi (melyben valamint hogy senkinek halálát nem kívánhatom, úgy nem is kívánom) - azon munkálkodom, hogy a salvus conductusnak és közcsöndességnek turbatioját [=megzavarását], főképpen pedig igaz hitünk és praedominans [=uralkodó] religiónk ellen lett seditiot [=zendülést] másoknak példájára is őfelsége vindicálni [=magának fenntartani] méltóztassák..." 193 . Zichy püspök február 19-én hosszú, szenvedélyes és szónoki hangvételű levélben fordult Mária Teréziához. Az evangélikusokra az elkövetett vétkeikért méltó büntetést
