Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.

A gondolat vándorútján - VÁSÁRY ISTVÁN: A síita iszlám Iránban

VÁSÁRY ISTVÁN A síita iszlám Iránban Az iszlám vallás és Irán története több mint 1300 éve összefonódott, de Irán iszlám előtti múltja sokkal régebbre nyúlik vissza. Az indoeurópai nyelvet beszélő indo-iráni (vagy más néven indo-árja) törzsek, köztük a médek, perzsák, szkíták és pártusok a Kr. e. II. évezred második felében telepedtek meg az iráni fennsíkon, és hozták létre különböző államaikat. Az első egyesített iráni birodalmat a Kr. e. 6. században teremtette meg az achaimenida dinasztia, melyet Nagy Sándor hódításai döntöttek meg Kr. e. 331-ben. A következő fél évezredben a Nagy Sándor-utód szeleu­kidák, majd a pártus arsakidák uralma következett, de az óperzsa biroda­lomhoz fogható nagy politikai egység nem jött létre. Kr. u. 226-ban a per­zsa szászánida dinasztia tudta ismét egybefogni Irán nagy területét, s az ő uralmuknak már az arab hódítás vetett véget 651-ben. A régi Irán azon­ban nemcsak nagy birodalmak, de nagy vallások szülője is volt. Az irániak ősi vallása, a mazdaizmus sok változáson ment keresztül, míg végül Za­rathusztra (görögös nevén Zoroaszter) megreformálta, s ez az ún. zoro­asztrianizmus lett mind az óperzsa, mind a szászánida birodalom hivata­los vallása. A Kr. u. 3. században egy új vallásalapító is feltűnt Máni sze­mélyében, tanítása - az ún. manicheizmus - széles körben terjedt el a Közel-Keleten és Ázsiában, a korai keresztyén gondolkozásra is komoly hatást gyakorolva. Mindezt azért kellett röviden megemlítenem, hogy világosan lássuk: az iszlámot terjesztő arab invázió Irán területén egy év­ezredes múltú magas műveltséggel találta magát szemben, amely saját vallási, politikai és kulturális hagyományokkal rendelkezett. Irán vallási és politikai bekebelezése az iszlám világba nem kis feladat volt, nem is ment egyik napról a másikra. Lényegében háromszáz évbe telt, amíg Irán teljesen magáévá tette az iszlámot, és a régi vallások - a zoroasztrianiz­mus és manicheizmus - az üldözések és elvándorlások következtében annyira összezsugorodtak, hogy gyakorlatilag eltűntek Iránból. Az isz­lám elfogadása és „megemésztése" azonban olyan folyamat volt, melynek során a régi iráni kultúra, bár eredeti formájában eltűnt, igen jelentős mértékben járult hozzá egy sajátosan iráni iszlám kialakulásához. Ezek­ben az iszlám számára oly formatív évszázadokban sok iráni tudós és mű­vész volt, aki - bár arabul és az iszlám szellemében írt és alkotott - az új

Next

/
Oldalképek
Tartalom