Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 3-4. sz.

Klasszikusokról - PÉTERI VANDA: Isten ujja... Strindberg Gustav Vasa drámájáról

zeld, megtiltotta, hogy idejöjjek ma este; s mikor mégis elindultam, utánam hajította magyarföldi acélszekercéjét, mint Thor isten az övét a troli után. Egy hajszálon függött, hogy nem vágott agyon - azt beszélik - tán még nem hallottad -, agyonütötte anyámat! (213, sz. f.) ERIK HERCEG (...) Tudod, néha, amikor megjelenik nagy filckalapjában, kék köpenyében, kezében sétapálcaként viselt vaddisznóölő dárdájával, olykor azt hiszem, magát Odint látom. Mikor odafent dühöng, a cölöpvár legfelső' emeletén, azt állítják, lent a pincében is érezni, mint vihar idején. De én nem félek tőle, s ő gyűlöl ezért; de tisztel is ám! (213, sz. f.) ERIK HERCEG visszatér korábbi gondolatához: És... Ez a gondolat nem hagy nyugodni... Úgy vélem, hasonlít az öreg Odinra, ezt mondtam! Odin, aki újra eljön, hogy feldúlja a keresztények templomait, mint azok az övéit egykor... Látnod kellett volna tegnap Hermán Israelnél, hogy méricskélték és számolták az egyházi kincseket, borzalom... És tudod, szerencse jár ővele mindenütt; ha vitorlázik, jó szelet kap; vadászhat, mert talál; halászhat, mert bőséggel akad a hálójába hal; megduplázhatja a tétet, s biztosan nyer - Azt is mondják, burokban született GÖRAN P. Rendkívüli férfi! (214, sz. f.) A rendkívüli férfi, Gustav Vasa, a III. felvonás első jelenetében a dolgozószobájában tartózkodik. Kevés szó esett eddig a díszletekről, ezen a helyen azonban érdemes felidézni a szobabelső egyik részletének leírását: „A falakon az Ószövetség jeleneteit ábrázoló festmények; a legszembetűnőbb közülük: »Az Úristen meglátogatja Ábrahámot a Mamré ligetben«. Ezt az Ábrahámot ábrázoló képet igen erősen kedveli a király." (231, sz. f.) Gustav Vasa és felesége éppen Erik kiházasításáról vitatkozik. „Az első és az utolsó: az ország! - Ezért kell Eriknek külhonból házasodnia." - szólal meg az apa, aki kész feláldozni a fiát. De a drámában nem ő az egyedüli Ábrahám és nem a trónörökös az egyedüli Izsák: Hermán Israel és fia, a király és hűtlenné vált dalarnai emberei, Isten és a király bonyolult viszonyában mindenütt megjelenik az Ábrahám-Izsák motívum. Az első jelenet folytatásában a királyné mostohafiával próbál szót érteni, kevés sikerrel, mert a cinikus fiatalemberről minden kedvesség lepereg. Erik minden közeledést elutasít, ő maga viszont vagdalkozik. Próbál feszültséget szítani a házastársak között. Elárulja mostohaanyjának, hogy újabb kivégzések várhatóak. Közben Gustav Vasa az apai tekintély és a királyi fensőbbség eszközeivel igyekszik engedetlen fiát megzabolázni. Rosszallón tekint Erik társaságára, életmódjára. Később megérkezik Hermán Israel. Dalarnai útja óta most találkozik először a királlyal. Gustav Vasa apjának szólítja, ő pedig fiának nevezi a királyt. Hermán Israel jelentést tesz a dalarnai állapotokról, Magister Olaus figyelemre méltó és eredményes „közvélemény-kutatásáról", megkérdőjelezhetetlen lojalitásáról. Az öreg zsidó kereskedő bizalmi játszmájának egyik fő célja, hogy kereskedelmi és barátsági szerződést csikarjon ki a királytól a Hanza számára. Ez