Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 3-4. sz.
Figyelő - SIPTÁR DÁNIEL: Benda Kálmán hagyatékából (Ráday Pál iratai 1709-1711)
felvett kétszáz forint kölcsönt nem is tudja majd visszafizetni. Ráday megengedte neki, hogy az éves fizetését kivegye a pénztárból, így azonban a sajátjából egy forint sem gyűlt már össze. A forgalom általános lehanyatlásán kívül (nyár végén Pálffy János császári generális Nógrád felé tört előre, ekkor esett el Fülek is 61 ) a drasztikus csökkenést továbbra is a harmincadhely elkerülése okozta: Gyöngyös felé legtöbben Hatvanban, Lőrincin és Szurdokpüspökiben fizettek, Szécsényben ezért már csak láttamoztatniuk kellett vámcédulát. 62 A helyzet meglehetősen szorongató lehetett, mert Kecskeméthy októberben két egymást követő napon is panaszkodott az áldatlan állapotokra. Második levele szerint az utolsó évnegyedben eddig is csak mézből és sertésből volt jövedelem, most azonban ebből sincs. 63 A fiókharmincad végül 1710 elején szintén császári kézre került, Ráday és Kecskeméthy levelezése a két fent említett darabbal véget ért. 64 Az anyagi nehézségek mellett katonai problémák is bőven adódtak a trencséni csata utáni időszakban. A pénz és a lelkesedés fogytán volt, ezért a sárospataki országgyűlésen - egyéb hadügyi reformok mellett - megszavazták a nemesi felkelést. Egy 1709 márciusában kelt pátens készítette elő az eseményt, nyár elején pedig sor került a tényleges meghirdetésére is. Rákóczi mustramestereket nevezett ki az összegyűltek létszámának ellenőrzésére és a megváltási összegek körüli alku véghezvitelére szóló megbízással. 65 A mustra helyszíneinek áttekintése alapján 66 ekkorra a fejedelem uralma alatt már csak tizenhét megye állt. Általában megyénként egy mustramestert küldött, de akadt, aki két megyében is működött, így Ráday Pál Nógrádot és Kishontot kapta. Öt ilyen minőségében írt jelentése mellett a mostani szövegkiadás négy neki szóló utasítást is közöl. 67 Rákóczi június l-jén a mustramestereket két-két levéllel látta el, a megyékhez pedig körlevelet intézett. Ez utóbbi mindössze figyelmeztette a rendeket a felkelésre és annak törvényben előírt voltára, valamint előírta a mustramesternek való engedelmességet a további intézkedések terén. A mustra időpontját június 18-ában jelölte meg. 68 A két levél közül az egyik a mustramestereknek szóló személyes megbízólevél volt. Ebben a fejedelem lényegében megismételte a körlevélben írottakat és megjelölte az illető megbízotthoz tartozó megye (ke) t, a további parancsokat és a mustra lebonyolításának részleteit viszont csak a másik, a helyszínen felbontandó levélben közölte velük. 69 Ez a titkos utasítás előírta, hogy a mustramester először kérje el a vármegye nemességének listáját, ez alapján vegye számba a megjelenteket és meg nem jelenteket. Az utóbbiak esetében járjon utána a hiányzás okának, és a megfelelő magyarázat nélkül elmaradókra szabasson ki a vármegyével büntetést, az előbbieket pedig írja össze aszerint, hogy ki hány személlyel jelent meg és milyen fegyvernemben harcol. A „tabellaris lista" elkészítése után hozza a tudomásukra, hogy a fejedelem tekintettel a lakosok gondjaira és „táborozásokra való nagy kedvetlenségükre", hajlandó elfogadni az insurgentia kötelezettségének pénzbeli megváltását is. Az így befolyt pénzen a fejedelem külföldi zsoldosokat - valószínűleg elsősorban az albánokra gondol, de szó volt lengyelek alkalmazásáról is 70 - fogad majd. A befizetendő összeg nagysága önkéntes, de a legalacsonyabb rendű nemes is legalább két tallért köteles fizetni. A tehetősebbek anyagi helyzetüktől, a parancsnokságuk alatt bevonulók számától és a táborozás tervezett
