Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 3-4. sz.

Klasszikusokról - PÉTERI VANDA: Isten ujja... Strindberg Gustav Vasa drámájáról

PÉTERI VANDA Isten ujja Jegyzetek August Strindberg Gustav Vasájáról A svéd író, August Strindberg (1849-1912) Gustav Vasa című drámáját 1899. október 17-én mutatták be a stockholmi Svéd Színházban (Svenska Teatern). (A dráma magyarul nem jelent meg, cselekményének idézetekkel kiegészített összefoglalását 1. az ismertetés végén, a 2. Függelékben.) A Gustav Vasa rögtön óriási sikert aratott a kritikusok és a közönség körében. A bemutatót 1902 februárjáig számtalan telt házas előadás követte, s a dráma kivívta helyét a nemzeti repertoárban. A siker okai között utalnunk kell a 19. században a legtöbb európai nemzet irodalom- és színháztörténetében végbement folyamatra, az önálló nemzeti drámairodalom megszületésére, melyben a történelmi dráma műfaja döntő szerepet játszott. A reneszánsz korában megszülető, és a nemzeti történelmi dráma létrejöttét megalapozó klasszikus történelmi drámában is megfigyelhetőek már a nemzeti azonosságtudat ismertetőjegyei, de a nemzeti eszme, a nemzeti identitás a polgári, romantikus korszak történelmi témájú színműveiben jut igazán hangsúlyos szerephez. Ha áttekintjük Strindberg szerteágazó írói életművét, némi sarkítással azt is mondhatnánk, hogy pályája a kora által nagyra értékelt műfajban keletkezett alkotással - történelmi drámával - indult, és azzal is zárult le: az Olof mesterrel (Mäster Olof) 1872-ben, illetve a Bjälbo-jarllzl 1909-ben. A polgári történelmi drámának azonban összhangban kellett állnia a társadalom hazafias ideológiájával, s ennek az elvárásnak az ifjú, rebellis Olof mesterről szóló történet nehezen tudott megfelelni. Az Olof mester Strindberg első mesterműve, melyben először mutatkozik meg a fiatal író kiválósága. A történelmi dráma akkoriban már természetesen buzgón művelt és hivatalosan is támogatott irodalmi műfajnak számított. Feltehetően Strindberg is azért ebben műfajban próbálta ki magát, hogy átütőbb legyen a siker. Végül azonban eredeti célját „szem elől tévesztve" a maga elképzelései szerint alakította át a szabályokat. Strindberg nem véletlenül választotta első drámájához a reformáció korát. Választása már ekkor saját helyzetének kifejezésére szolgált. Egy új időszak, egy szellemi, irodalmi, politikai reformáció eljövetelét érezhette. Abban azonban bizonytalan volt, hogy milyen mélyebb tartalmakat rejt magában ez a reformáció. Sőt, az sem volt világos, hogy reformációt vagy forradalmat hoznak-e az új idők. Ebből a bizonytalanságból, a harcos tendenciáknak e küzdelméből fakad az Olof mester belső, dramatikai feszültsége. Strindberg sikere olyankor volt elsöprő, amikor eszméi, ha csak látszólag is, de többé-kevésbé összetalálkoztak a kor ideológiájával. Ez történt 1899-ben a Gustav Vasa