Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 1-2. sz.

A gondolat vándorútján - OBRUSÁNSZKY BORBÁLA: Szogd és ujgur manicheizmus

Az ujgur birodalom 744-ben a türk birodalmat megdöntő ujgurok szintén a mongóliai Orhon-folyó partjánál alakították ki fejedelmi szállásterületüket, ahol magas szintű műveltséget teremtettek uralmuk egy évszázada alatt. Ok is hamar kapcsolatba kerültek a szogdokkal, és így a manicheizmussal. Az ujgur kagán, Bögü (kínai forrásokban: Mojü) azonban nem székhelyén, Karabalgaszunban, hanem Kínában ismerkedett meg Mani tanításaival, és onnan hozatott papokat, térítőket. 761-ben lázadás tört ki a Tang-dinasztia fővárosában, Lojangban, és a kínai kormány ujgurok segítségét kérte leverésére. A kagán személyesen vezetett hadat Kínába, majd a háború után nem tért azonnal haza, hanem egy rövid időt a fővárosban töltött. Lojang volt a kínai manicheizmus központja, az ujgur uralkodó ott ismerkedett meg a manicheus hittérítőkkel, akik olyan nagy hatást tettek rá, hogy maga is felvette az új vallást, és négy misszionáriussal tért vissza hazájába. Ezt a jelentős eseményt a karabalgaszuni három nyelvű (kínai, szogd, ujgur) felirat örökítette meg. A hit gyors felvételének részben politikai okai lehettek: az ujgurok a kínai kulturális befolyás ellenében inkább a kis létszámú szogdokat támogatták, akik önálló, nem kínai jellegű műveltséggel rendelkeztek; bizonyára az is fontos szempont volt, hogy a szogdokon keresztül befolyást lehetett szerezni Közép-Ázsiában.

8 A szogd missziók annak köszönhették sikereiket, hogy részvevőik remekül alkalmazkodtak a nomád életkörülményekhez, és a fővárostól távol, a pusztai területeken is telepeket tudtak létesíteni. Az is sokat nyomott a latban, hogy a megtérítendő nép anyanyelvén prédikáltak, és szent irataikat lefordították az adott nyelvre. Az ujgurok kezdetben a türk rovásírást használták, később az arámi betűk segítségével olyan önálló - írást alkottak, amely alkalmas volt saját, altáji nyelvük lejegyzésére. Míg a szogdok jobbról balra írtak, az ujguroknál megfordult az irány, sőt, fentről lefelé is haladhattak a betűk. Az ujgur írás egyik első emléke a Doloodoji sztélé, amely a mongóliai Uvsz megyében került elő és a 8. század hatvanas éveiből származik. (6. kép) A kínai források szerint 780 körül már mintegy kétezer fős szogd kolónia élt az ujgur kagán udvarában. Amikor a 780-as években Tun Mo-ho kán trónra lépett, támadást indított a „kiváltságos" szogdok ellen. Több száz udvari ember esett áldozatul haragjának. 795-ben azonban Tun Mo-ho meghalt és a Hszi-tian klán vette át a hatalmat. Ebben az időszakban ismét megerősödött a szogd befolyás: tanácsadóként, követként fontos politikai szerepet játszottak, míg kereskedőik monopóliumot kaptak az állami beszerzésekre. A szogd műveltség szabadon terjedhetett a birodalomban; a fővárosban, Karabalgaszunban templom épült, s újabb kereskedelmi és kézműipari negyedek jöttek létre. Az ujgur főváros valódi szellemi és gazdasági központtá vált, de újabb városok is épültek. Északon, a mai Bulgan megye területén feküdt Bajbalik. Az ujgur birodalom első évtizedeiben szogd és kínai kereskedők települtek ide, akik a manicheus és a buddhista hitet vallották, s szent könyveiket lefordíttatták ujgur nyelvre.

9 Néhány írásos töredék előkerült a város feltárása közben. Találtak egy kőoroszlánt is, amelynek a tarkójára egykor keresztet véstek. A régészek szerint lehetséges, hogy már a nesztoriánus hit megjelenéséről van itt szó. A harmadik ujgur központnak Kedün Katun számított. A város - H. Perlee mongol régész szerint - még évszázadok múlva is lakott