Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 1-2. sz.

A gondolat vándorútján - OBRUSÁNSZKY BORBÁLA: Szogd és ujgur manicheizmus

***** I a gondolat uándorútján vissza, a Sárga-folyó kanyarulatánál lévő Ordoszban jelentős türk és szogd kolónia létesült; más részük az ujgur fennhatóság alatti Tarim-medencében kapott menedéket. A manicheus vallás fokozatosan eltűnt a kínai forrásokból. Manicheizmus a türköknél A szogdok már az ókor végétől megjelentek a belső-ázsiai térségben, ahol kapcsolatba kerültek a lovas nomád törzsekkel. Szellemi műveltségük azonban főleg a türk birodalom kialakulása után kezdett hatni, miután a türkök - nyugati terjeszkedésük során - meghódították a szogd városállamokat, és a kán kézműveseket, iparosokat telepített le mongóliai szállásterületén. Amikor a türkök megjelentek a gazdag közép-ázsiai városállamokban, szogd alattvalói meggyőzték a kagánt, hogy adja nekik a selyemkereskedelem jogát: döntéséből mindkét félnek haszna lesz.

6 Másrészt ugyanebben az időben a szogdok elterjesztették a türkök közt az írást és az ókori közel-keleti művelődés számos elemét. Azokban a követségekben is részt vettek, amelyek a perzsa és a bizánci udvart keresték föl. Az első híradás, amely megemlíti, hogy a türk kagán udvarában szogd kereskedők tartózkodnak, Bulan kagán (588-599) idejéből való. Egy kínai főúr, Jan Csin jegyezte föl, hogy a főhadiszállás mellett szogd kereskedők élnek, akik az uralkodó védelmét élvezik.

7 Az első türk kaganátus uralkodói között elterjedt volt a szogd nyelv és írás. Szogd felirattal látták el a Buguti követ is, amely a türk uralkodócsalád egyik tagjának állít emléket. (5. kép) Bár a szogdok fontos szerepet játszottak, vallásuk azonban nem terjedt el olyan széles körben, mint később, az ujgur birodalom idején. Amikor a türk birodalom 588ban keleti és nyugati részre szakadt, a szogdok befolyása keleten, a mai Mongólia területén továbbra is erős volt egészen 630-ig, a birodalom bukásáig. Az első türk birodalom bukása után a manicheus hitű szogdok és türkök délre menekültek, sokan a Sárga-folyó kanyarulatánál lévő Ordoszban telepedtek le, ahonnan többen visszavándoroltak a selyemút menti telepekre. A Sárga-folyó kanyarulatánál a későbbi évszázadokban is jelentős szogd telepeket találunk, ahol az eltörökösödött szogdok és a türk törzsek állattenyésztéssel foglalkoztak és határőrszolgálatot teljesítettek. Az itteni lakosságot a későbbi kínai források Satuo türkökként említik. Amikor a mongóliai területen maradt türkök birodalmuk felélesztéséért küzdöttek, Bilge kagán öccse, Kül tegin herceg úgy próbálta meg biztosítani bátyja uralmát, hogy eltávolított az udvarból minden olyan embert, aki a korábbi uralkodó családjához, illetve tanácsadói közé tartozott. Különösen szigorúan járt el az idegenekkel szemben, bennük látták ugyanis az első türk birodalom bukásának okát. A szogdok is kegyvesztetté váltak: a türk udvarban végleg elveszítették befolyásukat, és egy időre kiszorultak Mongólia területéről. ...Mit