Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 1-2. sz.

A gondolat vándorútján - OBRUSÁNSZKY BORBÁLA: Szogd és ujgur manicheizmus

OBRÜSÁMSZKY BORBÁLA Szogd és ujgur manicheizmus A budapesti evangélikus gimnázium egykori hálás tanítványa, Stein Aurél emlékének A manicheizmus belső-ázsiai története szorosan összekapcsolódik a török nyelvű ujgur törzsszövetség történetével, akik a 8. század közepén szerezték meg a belsőázsiai területek feletti uralmat. Egyik korai uralkodójuk, Bögü kagán udvartartásával 763-ban áttért a manicheus hitre, és azt jelentős támogatásban részesítette. Az udvarban élő misszionáriusok a szent vallási szövegeket lefordították szogdról ujgur nyelvre, megalkotván ezzel a belső-ázsiai török vallásos irodalom nyelvezetét. Az ujgurok manicheus hite tartósnak bizonyult: amikor a birodalmat a kirgizek 840-ben elpusztították, számos ujgur törzs elvándorolt a Tarim-medencébe, ahová magukkal vitték hitüket is, de néhány elmélet szerint a régi hazájukban maradt ujgurok is megőriztek valamit régi hitükből, majd azzal megismertették a térség új bevándorlóit. Az ujgurok azon ritka nomád népek közé tartoztak, akik a hagyományos nomád anyagi és szellemi kultúrán kívül jelentős vallásos műveltséget is teremtettek, és azt nemcsak saját maguk, de a térség más, szintén nomádjai számára is közvetítették. Az ujgurok által alkotott kultúra máig elevenen él a mongol és egyes török népek között, megőrizve a régi birodalom szellemi értékeit. Rövid tanulmányomban szeretném ismertetni a manicheizmus elterjedését, a belsőázsiai történelemben betöltött szerepét, s hangsúlyozni az ujgurok jelentőségét. Mani élete és tana Ismeretes, hogy a manicheizmus alapítója, és első hirdetője, Mani a Perzsa Birodalom területén, Babilonban született Kr. u. 216-ban. Nézeteit állítólag több közel-keleti vallás is alakította. A manicheizmusról számos tanulmány jelent meg, melyekben vita alakult ki arról, hogy Mani vallása tekinthető-e önálló vallásnak, illetve, hogy milyen elemeket vett át a manicheizmus az akkori vallási rendszerekből. Néhány vallástörténész szerint Manira hatással volt az egyik gnosztikus szekta, a mandeus irányzat, mások úgy vélik, hogy a perzsa vallásból kölcsönzött sok tanbeli elemet. Nézetei között jócskán találunk keresztény jellegűeket, ami a források szerint annak köszönhető, hogy a perzsa prófétának huszonnégy éves korában két alkalommal maga Jézus jelent meg, s tanításokat adott át neki. Mani állítólag nem ismerte el a Bibliát, hanem több önálló könyvet írt, ezek tartalmazták a manicheus dogmákat.

1 Mani 242 körül kezdte el tanait hirdetni Ktésziphónban, a mai Bagdad melletti településen, majd utaí>0