Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 1-2. sz.

A gondolat vándorútján - PINTÉR GABOR: Tempusomnia revelat. Joseph Lortz...

Martin Luther. Grundzüge seiner geistigen Struktur. In: Reformata Reformanda. Festgabe für Hubertjedin. Bd. 1. Münster 1965. 214-246. o. Zum Kirchendenken des jungen Luther. In: Wahrheit und Verkündigung. Michael Schmaus zum 70. Geburtstag. München-Paderborn-Wien 1967. 947-986. Luthers Bedeutung für die katholische Kirche. In: Wirkungen der deutschen Reformation bis 1555. Darmstadt 1967. 101-113. o. Reformatorisch und katholisch beim jungen Luther (1518/19). In: Humanitas-Christianitas. Walther von Loewenich zum 65. Geburtstag. Witten 1968. 47-62. o. Wert und Grenzen der katholischen Kontroverstheologie in der ersten Hälfte des 16. Jahrhunderts. In: Um Reform und Reformation. Zur Frage nach dem Wesen des Reformatorischen bei Martin Luther. Hrsg. v. August Franzen. Münster 1968. 9-32. o. Kleine Reformationsgeschichte. Ursachen, Verlauf, Wirkung. Freiburg im Breisgau 1969, 2

1971. Erwin Iserlohval közös mű. La reforme de Luther. Vol. 1-3. Paris 1970-1971. Luther und wir Katholiken heute. In: Kirche und Staat in Idee und Geschichte des Abendlandes. Festschrift zum 70. Geburtstag von Ferdinand Maass. Wien-München 1973. 166-191. o. Erneuerung der Kirche. Kirche und wir in der Krise. In: Lebendiges Zeugnis 1 (1974). 9-30. o. Ökumenismus ohne Wahrheit? Münster 1975. Erneuerung und Einheit. Aufsätze zur Theologie- und Kirchengeschichte aus Anlass seines 100. Geburtstages. Hrsg. v. Peter Manns. Stuttgart 1987. 1 A Corpus Catholicorum társaságot 1917. július 18-án alapította Joseph Greving. A hitújítás korának katolikus teológiai műveit (Werke kath. Schriftsteller im Zeitalter der Glaubensspaltung) kívánták kiadni. Elsősorban olyan szerzők álltak az érdeklődés előterében, akik kapcsolatban voltak a reformátorokkal, Eck, Emser, Cochlaeus. Ezenkívül a társaság átvette az 1905 óta Greving által kiadott Reformationsgeschichtliche Studien und Texte című sorozatot is. Később több más sorozatot is elindítottak. 2 Lortz 1987 4. o. 3 Uo. 4 Lortz 1987 5. o. 5 Lortz 1987 6. o. 6 A Collegium Germanicumot 1552-ben alapította III. Gyula pápa, a Collegium Hungaricumot pedig 1578-ban XIII. Gergely. Ugyanő egyesítette a kettőt 1580-ban a ma is használatos kettős néven. Vezetésével kezdettől fogva a jezsuita rend van megbízva. Az alumnusok megkülönböztető öltözete évszázadokon át a vérvörös talár, fekete cingulum és a vörös köpeny volt. Az általában 7 évig tartó filozófiai és teológiai tanulmányokat a Gregorianán végezték. 7 Lortz 1987 8. o. 8 Magnopere curandum est, ut id teneamus, quod ubique, quod Semper, quod ab omnibus creditum est, hoc est enim vere propieque catholicum = Amit mindig, amit mindenütt, amit mindenki (keresztény) hitt, az egyetemes. (De praescriptione haereticorum 2,5). Lérini Vince f450 előtt. Lortz néhány évvel később nyomtatásban is megjelentette ezt a tanulmányát: Der „Canon" des Vincentius von Lerin, In: Der Katholik 39 (1913), 4. Folge, Bd. XII. 245-255. Új kiadása: Lortz 1987 187-197. o. 9 Lortz 1987 10. o. 10 Kirsch 1890-1932 között a fribourgi egyetemen a patrológia és a keresztény régészet professzora. 1925ben XI. Piusz pápa megbízásából megalapítja s haláláig vezeti a Pontificio Instituto di Archeológia Cristiana-t. " „...dem einzigen, der sich ein bißchen mit der Forschung auseinandersetzte..." Lortz 1987 11. o. 12 „...trotz der wesenhaften Gleichartigkeit aller Menschen denken sie doch, denken auch die Bekenner desselben christlichen Glaubens, in verschiedenen Zeiten verschieden." Lortz 1987 11. o. Jegyzetek 13 Lortz 1987 12. o.