Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 1-2. sz.
A gondolat vándorútján - PINTÉR GABOR: Tempusomnia revelat. Joseph Lortz...
I <X gondolat uándorútján gyis a szellem területén minden megismerés titokzatos és felfoghatatlan. A legalapvetőbb veszély, amely bennünket manapság fenyeget éppen az, hogy a világ (és benne mi is) profanizálódik; egyértelműségre, vagyis mennyiségre vágyunk s a mennyiségben nemcsak feloldódik a minőség, a szellem, hanem figyelmen kívül is marad. Ez az a nagy tévedés, amelynek annyian áldozatául estek és esnek. Az a történelemszemlélet, amely gondolkodásra késztet s az a gondolkodásmód, amely a történelem felett egy magasabb eszmét, értékrendet, magát Istent látja, nem lehet felfogható az anyagi javak: a konkrétumok fogyasztásában, mint valláspótlékban elmerült jelenünk számára. Lortzcal korunknak valójában az a baja, hogy ő nem egyszerű történész. Lortz hívő történész akart lenni. Keresztény egy keresztény Európában. Európának azonban erre - úgy tűnik - nincs szüksége. Álljon itt befejezésül az a néhány sor, mely Lortz egyháztörténetének mottója volt: „Jézus Krisztus az Alfa és az Omega, Isten valóságos megjelenése az emberek között. Megtestesülése volt kezdete Isten közeledő országának. Szenvednie kellett, hogy bemehessen dicsőségébe. Mennybemenetele után is közöttünk lakozik és munkálkodik az általa alapított egyházban, egészen addig, amíg ismét eljő. S az ő haláltusáját az idők végezetéig kell az egyháznak vele együtt elszenvednie. Az egyház története ennek a haláltusának a története. A világosság a sötétségben világít. Ám győzelme csak majdan lesz nyilvánvaló." 41 Joseph Lortz legjelentősebb művei (Teljes bibliográfiát Lautenschläger lentebb idézett műve közöl az 518-525. oldalakon.) Der „Canon" des Vincentius von Lerin. In: Der Katholik 39 (1913) 4. Folge, Bd. 12. 245-255. o. Tertullian als Apologet. Bde 1-2. Münster 1927-1928. /Münsterische Beiträge zur Theologie, Heft 9-10./ Geschichte der Kirche in ideengeschichtlicher Betrachtung. Münster '1932.; I-II. 21 1962-1964. Zur Lutherforschung. (Bemerkungen zu Otto Scheel, Martin Luther. Vom Katholizismus zur Reformation). In: Historisches Jahrbuch 53 (1933) 220-240. o. Die Reformation in Deutschland. Bde 1-2. Freiburg im Breisgau '1939-40. 6 1982. Untersuchungen zur Missionsmethode und zur Frömmigkeit des heiligen Bonifatius nach seinen Briefen. Teil 1-3, In: Willibrordus, Echternacher Festschrift zum 1200. Todestag des heiligen Willibrord. Hrsg. v. N. Götzinger. Echternach 1940. 247-283.; Teil 4, In: Theologische Quartalschrift 1940. 133-167. o. Dogma und Freiheit - kirchengeschichtlich. In: Der Mensch vor Gott. Beiträge zum Verständnis der menschlichen Gottesbegegnung. Theodor Steinbüchel zum 60. Geburtstag. Düsseldorf 1948. 378-398. o. Germanicum und Gegenreformation. In: Korrespondenzblatt für die Alumnen des Collegium Germanicum et Hungaricum 1952. 67-121. o. Europäische Einheit und das Christentum. In: Europa und das Christentum, Wiesbaden 1959. 72-193. o. Die Einheit der Christenheit in katholischer Sicht. Evangelische Kritik am katholischen Begriff der Einheit. In: Trierer Theologische Zeitschrift 68 (1959) 8-29, 85-107, 211-228. Különnyomatként: Einheit der Christenheit. Unfehlbarkeit und lebendige Aussage. Trier 1959. Mein Umweg zur Geschichte. Wiesbaden 1960. 5-45. o. Reformation. In: Lexikon füt Theologie und Kirche, Bd. 8. 2 1963. 1069-1082 has.
