Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - VITÁLIS GYÖRGY: A 19. században született magyar evangélikus földtudományi szakemberekélete és műve

WINKLER BENŐ (Magyar-Raszlovica, Sáros vm., 1835. okt. 2.-Selmecbánya, 1915. nov. 10.). Középiskolai tanulmányait Bártfán kezdte, Kisszebenben és Eperjesen folytatta, s Kassán fejezte be. Főiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte, de tovább képezte magát Bécsben, Budapesten, Berlinben. Pettkó utódaként 1871-ben foglalta el a selmeci akadémián az ásvány-földtani tanszéket s 1898-ig tanított. Winkler alapos felkészültségű, kiváló tanár volt, aki a tanítást első és legfontosabb feladatának tartotta. Tanítványait az ásvány- és földtani tanulmányok és a magyar föld szeretetére nevelte. Tanítványainak második atyja, a segélyre szorulóknak jószívű pártfogója volt. Szakmai munkássága főleg a Selmecbányái kinevezését megelőző évekre esik. Mint a bécsi es. kir. földtani intézet munkatársa részt vesz hazánk átnézetes földtani térképének elkészítésében. Az 1863-64. években Kistapolcsány, Fenyőkosztolány, Magosmart környékén, majd a Nyitra-Zsitva folyók közén és aTribecs hegységben térképez. 1865-ben munkatársként dolgozik a zsílvölgyi szénkutatásnál. 1869-ben Pestre, a Földtani Intézetbe kerül. 1870-ben a Földtani Közlöny első évfolyamának szerkesztője. Ebben jelennek meg a Székesfehérvár-Velencei-hegység földtanát és a verespataki aranybányászatot tárgyaló dolgozatai. Winkler nevéhez fűződik az úrvölgyit ásvány felfedezése, a prioritást azonban elorozták tőle. Selmecbánya földtani viszonyainak leírásától pedig önkéntes visszavonulásra készteti Szabó József tekintélye, aki ugyancsak itt dolgozik ez idő tájt. Lelki sérüléseit a sors testiekkel tetézi: 1898-ban szélhűdés éri. A természet nagy rajongója 18 évig volt a szoba négy fala közé zárt beteg, míg végül hosszas szenvedés után, 1915-ben elhunyt. Tanársága idején készültek el az akadémia új épületei Selmecbányán (1892). Itt helyezték el a tanszék gyűjteményeit, melyek ekkor már Európa-szerte híresek voltak. Irodalom Vitális István: Kőszegi Winkler Benő emlékezete. 1835-1915. - Bányászati és Kohászati Lapok, 48. II. 1915, 425-427. o. Papp Károly: Kőszegi Winkler Benő. - Jegyzőkönyv a Magyarhoni Földtani Társulat 1916. évi február 19-én tartott 66-ik közgyűléséről. Földtani Közlöny, XLVI. 1-3. 1916, 34-35. o. Pojják Tibor: Az ásvány-földtani tudományok oktatásának története Magyarországon a felsőfokú bánya- és kohómérnöki szakképzésben. Bányászati Lapok, 97. 9. 1964, 640-641. o. GESELL SÁNDOR (Pozsony, 1839. máj. 8.-Besztercebánya, 1919. nov. 24.). Apja Gesell János, anyja Slubek Mária. Középiskolai tanulmányait a pozsonyi ág. hitv. ev. lyceumban kezdte, s a főreáliskolában végezte (1858). 1862-ig a selmeci bányászati akadémián, később a bécsi tudományegyetemen tanult. Oki. bánya- és kohómérnök, m. kir. főbányatanácsos, bányafőgeológus, a bécsi cs. kir. földtani intézet levelezője.