Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - VITÁLIS GYÖRGY: A 19. században született magyar evangélikus földtudományi szakemberekélete és műve

Irodalom Mednyánszky Dénes: Pettkó János emlékezete. - Akadémiai Értesítő III. 8. 1892, 429-438. o. Pojják Tibor: Az ásvány-földtani tudományok oktatásának története Magyarországon a felsőfokú bánya- és kohómérnöki szakképzésben. - Bányászati Lapok, 97. 9. 1964, 638-644. o. Csíky Gábor: Pettkó János. - Magyar Tudóslexikon, Bp., 1997, 644. o. ZSIGMONDY VILMOS (Pozsony, 1821. máj. 14.-Budapest, 1888. dec. 21.). Apja Zsigmondy Samu ev. lyc. tanár - anyja Fábri Friderika. A pozsonyi ág. hitv. ev. lyceumban 1838-ban érettségizett, a selmeci bányászati akadémiát 1842-ben végezte el. A Császári és Királyi Bányaigazgatóság alkalmazottja, 1846-tól a resicai kőszénbánya gondnoka volt. Itt érte a szabadságharc, amikor ágyúkat és lőszert gyártott a honvédség számára. Az olmützi börtönből történt kiszabadulása után (1850) már csak „szabadpályán" talált munkát. Először gr. Sándor Móric Anna-völgyi szénbányáját vezette, majd önálló „bányaügynöki irodá"-t nyitott Pesten, 1860-ban. Ezzel kezdődött élete legtermékenyebb tíz esztendeje a magyar mélyfúrás, az artézi, nevezetesen a hévízfúrások korszaka. 1865-ben kiadja az első magyar nyelvű bányaműveléstan első kötetét Bányatan, kiváló tekintettel a kőszénbányászatra címmel, melyben már tárgyalja az artézi kutak felkutatását és fúrását, valamint utal magyarországi fontosságukra. 44 éves korában „furász", és egyben megalapítja cégét, fúróvállalkozó lesz. A harkányi hévízkútfúrást a margitszigeti, alcsúti, jászsági, lipiki, ránkherlányi, buziási, schwechati vízkutató és a petrozsényi szénkutató fúrás követi. Legjelentősebb alkotása a 970,58 m mély budapesti városligeti artézi kút, melyről A városligeti artézi kút Budapesten című munkájában teljes részletességgel számol be (Bp., 1878). Munkásságára külföldön is felfigyeltek, pl. amikor 1879-ben a csehországi Teplitz főforrásának elvesztése után mélyfúrást ajánlott (Denkschrift über die Thermen von Teplitz in Böhmen verfasst für die Stadtvertretung der Stadt Teplitz). Közhasznú működése elismeréséül a király a Ferenc József Rend lovagkeresztjével, a francia kormány a Becsületrend lovagkeresztjével tüntette ki. 1868-tól az MTA levelező tagja. Székfoglalója - Tapasztalataim az artézi szökőkutak fúrása körül - Pesten jelent meg, 1871-ben. Irodalom Böckh János: Zsigmondy Vilmos (1821-1888). - Földtani Közlöny, 20. 8-10. 1890, 257-366. o. Csath Béla: Zsigmondy Vilmos. - Magyar Tudóslexikon, Bp., 1997, 900-901. o.