Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - VITÁLIS GYÖRGY: A 19. században született magyar evangélikus földtudományi szakemberekélete és műve

VITALIS GYÖRGY A 19. században született magyar evangélikus földtudományi szakemberek élete és műve A közelmúltban hangzott el az a javaslat, hogy a reformáció ötszázadik évfordulójára készüljön egy magyar evangélikus lexikon. Ha komolyan vesszük a gondolatot, igen nagy munkáról van szó. Vitális György írása - ebben az összefüggésben - egyfajta kezdeményezésnek tekinthető. Számunkra nem is az volt a legérdekesebb, hogy ezen a tudományterületen - amely a magyar kultúra egészéhez képest azért nagyon szűk mezsgye - az evangélikusok ilyen komoly részt vállaltak. Hiszen ismert, hogy a természet- és a műszaki tudományok terén koronként messze a számarányán felül volt jelen a lutheránusság. Azonban érdekesebb meglátás, hogy valamennyi szakember hazai születésű és - általában bizonyíthatóan - régi evangélikus család sarja. Figyelembe véve, hogy a kiegyezés utáni Magyarország egyes, fiatal tudományágak képviselőinek igen jó megélhetést kínált, valamint azt is figyelembe véve, hogy az evangélikus vallás felvilágosult hírben állott, bennünket meglepett, hogy a huszonkét szakember között sem betelepülőt, sem áttértet nem találtunk. A szakmai-erkölcsi értéket ez a tény talán nem érinti, de azért méltó a figyelmünkre. Úgy tűnik, hogy az akkor még fiatal - ipari szénbányászattal, gáz- és olajkitermeléssel összefüggő - tudományterületen megváltozott formában ugyan, de tovább élt a régi felvidéki bányászhagyomány. - A szerk. A jelen tanulmányban az általam ismert magyar evangélikus földtudományi (földtant [geológiát], ásvány-kőzettant, őslénytant és teleptant művelő) szakembereket szerepeltetem. Ezért nem foglalkozom sem a földrajztudomány, sem a rokon műszaki tudományok (bányászat, geofizika) művelőivel. Kivételt képeznek azok a szakemberek, akik a Selmecbányái akadémián bányamérnökként végeztek, később azonban geológussá képezve magukat, eredményes munkásságuk által a hazai földtudomány legfényesebb csillagai közé emelkedtek (Gesell Sándor, Pettkó János, Rozlozsnik Pál, Winkler Benő, Zsigmondy Vilmos). Az egyes személyek evangélikus voltát a nekrológokból és gyászjelentésekből, Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (Bp. 1891-1914.) című lexikonából, a Papp Károly 25 éves tanári működése (Földtani Szemle, II. kötet, 1. füzet, Bp., 1944.) című cikkből, Fabiny Tibor egyháztörténész szóbeli közléseiből, valamint saját ismereteim alapján vettem figyelembe. így - a 19. században született magyar evangélikus földtudományi szakemberként - 22 személyt találtam. A bányászatnak alárendelten földtannal (geológiával) ugyan a korábbi századokban is foglalkoztak, de a tudományos értelemben vett földtant Lyell Károly angol geológus 1840-ben Londonban kiadott Principles of Geology (A földtan alapjai) című könyve