Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 1-2. sz.

Figyelő - KODÁCSY TAMÁS: Egy katolikus egyháztörténet, amely nem csak a katolikus egyház története (August Franzen: Kis egyháztörténet)

moló a Vallások Világtanácsa által rendezett fontosabb konferenciákról, vitákról időrendben a 70-es évekig bezárólag (161-176. o.). Az Összegzés és konklúzió című részben L. L. joggal szögezi le, hogy a teológiában az utóbbi évtizedekben érvényesülő erős univerzalisztikus tendenciák „gyökeresen ellentétesek a hagyományos keresztény álláspont legsajátabb szellemével", sőt igazából egyáltalán „nem állnak keresztény talajon" (188. o.), miközben persze ugyanilyen komoly nehézségekhez vezet a teljességgel hagyományos exkluzivisztikus koncepció is. Az Utószó tartalmazza a munka elkészülte óta, a 70-es évek közepétől kibontakozó újabb fejleményeket. Mint L. L. megállapítja, a dialógus kezdeti lelkesedését a szkepszis és a vallások közötti különbségek újra-tudatosítása váltotta fel; az Egyházak Világtanácsa által a 80-as években tartott rendezvények puszta címsora is arra mutat, hogy a közös eszmei alapok keresésének helyére az égető gyakorlati világproblémák közös megoldásának kutatása lépett. Amint 1992-ben Pannenberg írja, a cél többé már nem „a különböző vallások intézményes egyesítése" (?), sőt még az sem, hogy „egymást egyenrangúnak és egyenjogúnak tekintsék"; a cél immár csupán (amivel akár kezdeni is lehetett volna) az egymással való civilizált bánásmód (197. o.). A könyvet a szentszéki Hittani Kongregáció által a jubileum évében, 2000-ben kiadott Dominus Iesus kezdetű nyilatkozat zárja. A mind a nem katolikus felekezetek, mind a többi vallás irányában váratlanul kemény megnyilatkozás létrejöttében nagy szerepet játszott a dialógus-mozgalom gyakorlati eredménytelensége és kifulladása, s az univerzalisztikus tendenciák előretörtése miatti aggodalom. Igazi jelentőségének a szerző, nem mint hívő, hanem mint valláskutató, azt a tartja, hogy demonstrálja a tényt, miszerint „a keresztyénség nemcsak hogy nem hajlandó, hanem tulajdonképpeni mivoltánál fogva nem is képes lemondani abszolútsági igényéről anélkül, hogy meg ne szűnne az lenni, ami", miközben „a többi valláshoz való viszonyának kérdése egyre égetőbb - s elfogadhatóan valószínűleg soha meg nem oldható - probléma marad számára." (198. o.) -A kötet végén bőséges jegyzetapparátus és bibliográfia található. Dér Katalin Egy katolikus egyháztörténet, amely nem csak a katolikus egyház története* August Franzen: Kis egyháztörténet (Agapé, Szeged, 1998) A fenti mondat a Kis egyháztörténet című munkát foglalja össze, amelyet egy német egyháztörténész és teológus, August Franzen írt 1965-ben, és eddig a Herder Kiadó gondozásában hat kiadást ért meg. Magyarul 1998-ban a szegedi Agapé Kiadó adta ki. Kis egyháztörténet, de nem kis formátumban: az ősegyháztól napjainkig mutatja be az egyház történelmét. Didaktikai szempontból a könyv egyik nagy előnye, hogy a kor* Bár a könyv hat évvel ezelőtt jelent meg, Pintér Gábor tanulmányára tekintettel mindenképpen célszerű ismertetni. - A szerk.