Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 3-4. sz.
Figyelő - PUSKÁS ATTILA: Határkőnél (A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai 40 év távlatából 1962-2002)
A papi szolgálatról és életről szóló Presbyterorum ordinis (PO) kezdetű határozatot tárgyaló tanulmány Beran Ferenc tollából a keletkezéstörténet mellőzésével a dokumentum elemzéséhez fűzi hozzá a későbbi tanítóhivatali megnyilatkozások szempontjait, s öt elvben összegzi a zsinati és a hatástörténeti kibontakozás lényegi tanítását. Tomka Ferenc és Tomka Miklós szerzők írták a Gaudium et spes (GS) kezdetű, az egyház a mai világban lelkipásztori konstituciót tárgyaló tanulmányt. Részletes ismertetést olvashatunk a szöveg keletkezéstörténetéről és műfaji sajátosságairól. Ismét jogos kritika éri a 75-ös magyar fordítást, mely nem pontosan adja vissza a címet. „Lelkipásztori konstitúció az egyházról a mai világban" helyett, amit a 2000-es fordítás szöveghűen ad vissza, „Lelkipásztori konstitúció az egyház és a mai világ viszonyáról" címet fordít. A szerzők joggal mutatnak rá, hogy a félrefordítás lényegileg torzítja a szöveg teológiai intencióját, amikor pusztán (külsődleges) viszonyról, s nem világban való létről beszél. (Vö. 452. o.) Minden bizonnyal a nem kellően figyelmes utólagos szerkesztésnek köszönhető, hogy a kettős cím magában a tanulmányban is jelentkezik, amennyiben annak fő és tartalomjegyzékben szereplő címe a félrefordítást tartalmazza, míg a szöveg fölött, a laptetőn folyamatosan megjelenő cím a helyes változatot hozza. A dokumentum tartalmát felsorolásszerűen pontokba szedve olvashatjuk, majd a szövegben megjelenő új egyházkép fontos elemeit emelik ki a szerzők, s jellemzik a mögöttes teológiai látásmód sajátosságait. Két fejezet beszél a dialógus fontosságáról. Érdekes gondolat, hogy a világgal folytatott párbeszéd hogyan hat az egyház önazonosságára. Ezt néhány kiválasztott, pasztorális résztéma rövid tárgyalása követi, s összegző előretekintés zárja a tanulmányt. Puskás Attila Jegyzetek 1 Cserháti József-Fábián Árpád (szerk.): A II. Vatikáni Zsinat tanítása. SZIT, Budapest, 1975. 2 Diós István (szerk.): A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai. SZIT, Budapest 2000. A zsinati tanítás kibontakozásának és továbbfejló'désének érzékeléséhez részleges, de alapvető és eligazító támpontokat kapunk a kötethez csatolt bőséges tárgymutatóból, mely a zsinati fogalmaknak, kifejezéseknek legfontosabb későbbi tanítóhivatali használatát mutatja be a Katolikus Egyház Katekizmusa (KEK), az Egyházi Törvénykönyv (CIC) és II. János Pál pápa megnyilatkozásai alapján. 3 Kránitz Mihály: A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai negyven év távlatából 1962-2002. A zsinati dokumentumok áttekintése és megvalósulása. SZIT, Budapest, 2002. 4 Püspökök: Joseph Rauber nuncius, Erdő Péter; egyházmegyés papok: Beran Ferenc, Gaál Endre, Kránitz Mihály, Pákozdi István, Seszták István, Tomka Ferenc; szerzetesek: Lukács László SchP, Nemeshegyi Péter SJ, Német László SVD, Orosz Athanáz, Szabó Ferenc SJ, Tőzsér Endre SchP, Várnai Jakab OFM; világi hívő: Tomka Miklós; evangélikus teológus: id. Hafenscher Károly. 5 Kránitz, 2002, 24. o. 6 Uo. 7 Uo., 28. o. K Walter Kasper: Theologie und Kirche. Mainz, 1987, 290-300. o. Az 1985-ben egybehívott rendkívüli püspöki szinóduson az elbizonytalanodó, kétkedő és borúlátó nézetekkel szemben a katolikus egyház püspöki kollégiuma megerősítette, hogy a II. Vatikáni Zsinat Isten ajándéka az egyház és a világ számára. Hangsúlyozta, hogy a zsinati tanítás értelmezésében és alkalmazásában megmutatkozott felszínesség, egyoldalúságok és önkényes válogatások, melyek alkalmasint beárnyékolták az elmúlt évtizedek alatt az egyházi élet egyes területeit, nem a zsinatnak róhatók fel, hanem éppen a helyes recepció hiányának. A
