Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 3-4. sz.

Thesaurus ecclesiae - CSOMORTÁNY LEVENTE: A csetneki evangélikus templom epitáfiumai

szó itt szó szerint értendő: a halotti címer - és feltételezhetően az epitáfium általában -jele a már elhunyt személynek (vagy személyeknek), mely személy „jel-képes" jelenlétét egy díszesen kialakított halotti emléken keresztül mutatja. Lucskai Bánó Ferenc 1768-ban, 41 éves korában hunyván el viszonylag békés korban élt, valódi harcokban nem vehetett részt. Az ő halotti címere nem tartalmaz trófeumelemeket, és a fegyverek felfüggesztésének sincsen semmi nyoma. A fegyverzetelemek elhelyezésének szokása valószínűleg a törökök Magyarországról történő kivonulásával ért véget; az utolsó ismert adat hasonló lefolyású temetésről 1677-ből, I. Rákóczi Ferenc kassai gyászszertartásáról való.

18 A Tőrék-Scholtis-epitáfiumon a címer a frissen nemességet szerzett család dicsőségét, felemelkedését jelzi. A címer uralkodó elemmé emelése - mint a Zimmermanepitáfium esetében is - az emléket a halotti címerekkel rokonítja. A Tőrék-Scholtisepitáfium vallásos ikonográfiája az epitáfium oromzatán lévő Krisztus-mellképre korlátozódik. Vallásos ikonográfiái elem szerepeltetése nem zárja ki az emléket a halotti címerek köréből: Esterházy László - a nagyszombati jezsuita templomban lévő - halotti címerének oromzatán Mária a gyermek Jézussal, a középmező ikonográfiái bal oldalán Szent László, alul pedig a sárkánnyal viaskodó Szent György látható. Bár a TőrékScholtis-epitáfium ikonográfiái tekintetben nagyon hasonlít a halotti címerekhez, szövegét tekintve erősen különbözik tőlük. A halotti címer kizárólag egy személy, többnyire egy fegyverviselő főúr részére készült. A Tőrék-Scholtis-epitáfium szövegében pedig az elhunyt felesége is meg van említve. Emiatt az emlék - az ikonográfiái hasonlóságok ellenére - mégsem tekinthető a halotti címerek szűkebb körébe tartozónak. A Zimmerman-epitáfium is hasonló jellegzetességeket hordoz, mint a halotti címerek: fő képi dísze a czenfalvi Zimmerman-címer, és vallásos utalások nélküli hosszú halotti felirat szerepel rajta, melynek tartalma főleg a jelentősebb nemesi családokkal fennálló rokoni kapcsolatokat taglalja. Az emléket felirata „Epitaphium"-ként nevezi meg, ám ez nem zárná ki a halotti címerként történő meghatározást, mert - mint a források vizsgálatából látható - a két emléktípust a kor fogalmilag nem különítette el egymástól. Az általunk ma halotti címernek nevezett emléktípusra a 17. század emberének nem volt külön fogalma. Ez az emlék sem tekinthető azonban halotti címernek, mivel maga az elhunyt nő volt, nem pedig fegyverviselő főúr. Úgy látszik azonban, hogy az általában kör vagy ovális alakú - vagyis pajzsot imitáló - halotti címerek mellett, melyek csak fegyverviselő főurak részére készülhettek, létezett egy olyan, a heraldikus elemeket fő képi ábrázolássá emelő epitáfiumtípus is, mely tipológiailag az epitáfium és a halotti címer között helyezkedett el. Ezt a típust általában a nemesi származású, ám köznemesi, nem fegyverviselő urak vagy családjaik nőtagjai emlékére emeltették. A Berzeviczy-Görgey-epitáfium ikonográfiái rendszere a hasonló méretű és kivitelű emlékek között a legösszetettebb. A vízszintesen kettéosztott középképhez - melyen alul a kereszt két oldalán térdelő, imádkozó család, fölötte pedig a kereszten térdelő, a mennyei Jeruzsálem előtt az Atyához és a Szentlélekhez fohászkodó Krisztus jelenik meg - kapcsolódik az alatta található sáv felirata: „Hic tibi monstravi quantum te gratis amavi". A kép alsó felében, teljesen homogén szürke háttér előtt, a kereszt két ol-