Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 3-4. sz.
A gondolat vándorútján - SOÓS SÁNDOR: Sinran
De akkor én, a kopasz-tudatlan Sinran, a Kennin legelső évében felhagytam a komplikált gyakorlatokkal, s a Legelső Fogadalom 22 lett egyszerre menedékem. Hónén (1133-1212), aki mesterévé lett, Mimasakában, a mai Okajama prefektúrában született. Apja egy alacsony rangú szamuráj, Uruma Tokikuni 23 volt. Kilencévesen lett szerzetessé, majd 15 éves korában örök fogadalmat tett a tendai iskolában. 1150-ben magányos aszkétaéletbe kezdett a Hiei-hegy egyik kolostorában, Kurotaniban. Mind a tendai iskolának, mind a régi buddhista iskolának, a narai teológiának mesterévé lett, ám ezekben a formákban nem találta meg azt a tökéletességet, amit kitartóan keresett. Amitábha kultusza, különösen a varázsima recitálása tűnt számára az egyedül célravezető módszernek. 1175-ben alapítja meg 24 saját iskoláját, melyet Dzsódónak 25 nevezett el. Az Amidizmus addigi formáit újrafogalmazva a varázsima 26 recitálásának kiemelt fontosságát hirdette, amelynek mind a teológiai képzés és tudás, mind a tradicionális meditáció és aszkézis alárendelődött rendszerében. Ám Hónén ezen utóbbi elemeket nem utasította el, és nem is tartotta szükségtelennek. Tanításában inkább a hangsúlyt helyezte át a recitációs imamódra, amely természetesen addig is ismert volt. 27 Ám azzal, hogy a hosszú tanulás és szigorú előképzés fontosságát megkérdőjelezte, egyszerre teremtett alapot egy népi vallási irányzat megjelenéséhez és a buddhista tanítás szinte teljes újraértelmezéséhez. A megszülető iskola igen nagy népszerűségre tett szert, olyannyira, hogy hamarosan felkeltette az udvarral szoros kapcsolatban álló hagyományos szerzetesség figyelmét és rosszallását. Bár Hónén mindent elkövetett, hogy követői túlkapásainak gátat szabjon, törekvése nem járt sikerrel. 28 1204-re valóságos hadjárat indul a mester és tanítványai ellen, négy szerzetesét ki is végzik. A dolog odáig fajult, hogy végül 1207-ben Hónent Sikkoku szigetére száműzték, ahonnan csak néhány hónappal a halála előtt tért vissza Kiotóba. A száműzés egyik kiváltó oka Hónén tanítványainak sokszor közbotrányt okozó viselkedése, és nemegyszer erőszakosságba torkolló makacssága volt. A másik ok a hagyományos iskolák ellenkezése és elutasítása az új tanítás iránt, amely végül szervezett ellenkezést szült, s a tiltakozás petícióként a császári udvarba is eljutott. 29 Mint a fő tanítványok egyike, Sinran sem kerülhette el a száműzetést, Ecsigóban telepítették le, szerzetesi öltözékétől és nevétől megfosztották. Bár életének ezen időszakáról nem sokat tudunk, az bizonyos, hogy ekkor házasodik meg, s hét vagy nyolc gyermeke is születik. 0 volt az első buddhista szerzetes, aki nyíltan megházasodott, 30 és példája később számos követőre talált. Ez életének egyik olyan rejtélyes motívuma, amely valószínűleg kora fiatalságában gyökerezik. 0, te bolond énem! Fuldokolsz a vágyak tengerében, s evilág hegyén bolyongsz! Nézz hát végig magadon! Jobban teszed, ha inkább szomorkodol!
