Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 3-4. sz.

Figyelő - PUSKÁS ATTILA: Határkőnél (A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai 40 év távlatából 1962-2002)

rendelkezett semennyi készpénzzel, temetése költségeit is ügyvédje hitelezte. Adósságai miatt hagyatékát zárolták, majd leltárba vették, 1758 nyarán pedig elárverezték. A hagyatéki jegyzék igen sokat elárul egykori tulajdonosáról. Nemcsak személyes tárgyait és lakása szerény berendezésének darabjait sorolja fel, de könyvtárának pontos leírását is tartalmazza. A 237 könyvből és 26 kéziratból álló könyvtár, ami kortárs viszonylatban átlagon felülinek mondható, pontosan tájékoztat a festő érdeklődési köréről, műveltségének karakteréről. Megtudhatjuk belőle, hogy az udvari érintkezésben kötelező francia nyelv nemcsak barátaihoz (például Ráday Pálhoz) írott leveleiből, de könyveinek számából ítélve is természetes nyelvi közege volt Mányokinak. Hogy haláláig jól tudott magyarul, arra magyarországi barátaival folytatott levelezése mellett néhány magyar nyelvű könyve a bizonyíték, de a jegyzékből az is kitűnik, hogy járatos volt a latinban is. Könyvtárának, s talán részben tőle származó kéziratainak összetétele azonban másról is szól. A felsorolt művek témaköre nagy jártasságot és kiterjedt érdeklődést tanúsít elsősorban az orvostudomány és az orvosi kémia különböző irányzatai, de az alkímia s egyéb „mágikus tudományok" iránt is. A jegyzékben ugyanakkor nagy számban fordul elő misztikus - többnyire rózsakeresztes - filozófiával kapcsolatos munka, de igen jelentős a különböző tárgyú teológiai irodalom, elmélkedés, prédikáció, vitairat, énekes- és zsoltároskönyv, a több nyelven és kiadásban megjelent biblia. Mindezek summázataként az feltételezhető, hogy Mányoki érdeklődésének hátterében egy, a rózsakeresztes társaságok szellemiségének megfelelő műveltség és gondolkodás húzódik meg. Ennek tényleges mélysége és tartalma lehet, hogy soha nem derül ki számunkra, és valószínűleg soha nem fogunk választ kapni arra, hogy mindez többet jelent-e, mint az akkoriak közismert vonzódását a misztika, az okkultizmus iránt. Mindenesetre, amit a Mányoki-hagyaték egykori tulajdonosáról elárul, az egy nagyon zárt, a hivatástól és a valós élettől alig érintett világot mutat, aminek titkait az utókornak is tiszteletben kell tartania. Határkőnél A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai negyven év távlatából 1962-2002 Bevezetés könyvajánlás gyanánt Magyarországon a II. Vatikáni Zsinat bezárásának tízéves évfordulóján jelent meg a zsinati dokumentumok fordítását és a hozzájuk kapcsolódó, bevezető kommentárokat tartalmazó kötet A II. Vatikáni Zsinat tanítása címmel.

1 A zsinati tanítás szellemi, lelki befogadásának és gyakorlati megvalósításának hazai folyamatában ez a könyv huszonöt éven keresztül a legtöbbet hivatkozott alapdokumentummá vált. A nagy jubileum esztendejében a zsinati szövegek új fordítása látott napvilágot, érintetlenül hagyva azonban a negyedszázaddal korábban írt teológiai bevezetéseket.

2 A zsinat megnyitásának negyvenedik évfordulóján jelent meg Kránitz Mihály szerkesztésében A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai negyven év távlatából 1962-2002. A zsinati dokumentumok áttekintése és megvalósulása tanulmánykötet, mely, mint a címe is jelzi, a zsinati tanítás bemutatásán túl annak recepcióját is vázolni igyekszik.

3 Az eltelt negyven esztendő Buzási Enikő