Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 3-4. sz.

Figyelő - SZABÓ PÉTER: „Nemzetünkért összefogván..." (Emlékkiállítás a Rákóczi-szabadságharckezdetének 300. évfordulójának alkalmából)

Ilona. Az utolsó bástya a kárpátaljai (Bereg vármegyei) Munkács vára volt. A munkácsi templom harangja (1677), az ostromló Caraffa tábornok és az ostromlott Zrínyi Ilona egykorú portréja segítenek felidézni az ádáz szembenállásnak csaknem három évét (1685-1688).

5 Ezután visszafogottan utal a kiállítás Zrínyi Ilona és a Rákóczi-gyermekek Bécsbe kísérésére, ottani létükre: elsősorban a gyermekek nevelésével megbízott Kollonich Lipót - 1695-től esztergomi érsek - képén keresztül tárulkozik fel az az időszak. Ám a rendező nem ezt a pályaszakaszt tekinti kiemelkedőnek a szabadságharcos II. Rákóczi Ferenc ifjúkorát illetően. Úgy jár el, ahogy az II. Rákóczi Ferenc tartásának megfelel, aki még öltözékének, szokásainak kényszerű változásait is szinte szégyenkezve említi meg a magyarországi urak előtt.

6 A téglány alaprajzú terem rövidebb oldala inkább a családi birtokaira visszavonuló főúr életének hétköznapjaira kíván rámutatni. Tudjuk, hogy 1697-ben hiába kérték Sárospatakon az ifjú Rákóczi Ferencet a hegyaljai parasztfelkelés résztvevői arra, hogy vezetőjük legyen. A főúr az alkalomra, a nemzetközi viszonyok kedvező fordulatára várt, mely végül a spanyol örökösödési háborúval be is következett. Izgalmas időutazással egyenesen a főúri „barlangba", Sárospatakra - annak legintimebb világába, az evés, ivás, alvás eszköztárához - invitál a kiállítás. Olyan színterekhez, melyeken a hétköznapi életüket élő főurakat is elképzelhetjük. Lorántffy Zsuzsanna, II. Rákóczi Ferenc dédanyjának evőkészlete,

7 a sarokba állított baldachinos sárospataki ágy, a karosszék Zboróról mind e különös főúri környezet hagyatékai. A mai ember a szék méreteivel még csak-csak megbékülne. Ott van viszont az emberpár éjszakai nyughelyéül szolgáló apró ágy, melyre tekintve aligalig tudjuk elképzelni a férj és asszony kényelmes együttalvását. A korszak életmódés politikatörténetét az itt elhelyezett vitrinekkel párhuzamba állított, s a központi térben megjelenő vitrinek teszik még érzékletesebbé. II. Rákóczi György állítólagos páncélinge, a Rákócziak ötvöstárgyai s Esterházy Pál nádor dolmánya nyújt szemet gyönyörködtető élményt. A terem hosszanti, megszakítatlan oldalára fordulva már félreérthetetlenül a szabadságharc idejéről szólnak a tárgyak. Láthatunk itt fegyvereket, ám a kiállítás ezen szakasza nem merül el a szabadságharc hadtörténetének részletező eseménytörténetében. Ehelyett inkább súlypontoz a rendező. Bemutat például egy rajzot, melyet II. Rákóczi Ferenc készített a hadviseléshez szükséges technikai eszközökről. Ezzel világít rá a gyakorlati hadvezetésben ugyan járatlan, ám az elméletben sziporkázó tehetségről árulkodó fejedelemre. Vehetjük úgy, hogy a középre állított kabinetszekrény is inkább a Hadi edictumot író, diplomáciai kapcsolatait levelekkel bonyolító II. Rákóczi Ferencre utal. Nem lehet hiányérzete annak sem, aki mozgalmas csatajelenetek szemlélésére vágyik: a kabinetszekrény fölötti vetítővásznon ugyanis folytonosan peregnek a kuruc kor megfilmesített ütközetei. A továbbiakban mégis a diplomácia és az államszervezés bemutatásán van a hangsúly, s ez így helyes. Ma már tisztán látjuk, hogy a spanyol örökösödési (1700-1713) és a balti országok közötti háborúk (1700-1721) időszakában kirobbant, II. Rákóczi Ferenc vezette magyarországi szabadságharc - diplomáciájában - miképp kapcsolódott a nagy háborúk részeseihez. E téren olyan - a modern kort megelőlegező - mozgékonyságról, helyzetfelismerésről tett tanúbizonyságot a kuruc diplomácia, melynek szerepét a legfrissebb kutatások alapján valóban új