Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 3-4. sz.

Figyelő - SZABÓ PÉTER: „Nemzetünkért összefogván..." (Emlékkiállítás a Rákóczi-szabadságharckezdetének 300. évfordulójának alkalmából)

megvilágításban tárgyalhatjuk. Ezért üdvözölhetjük I. Péter II. Rákóczi Ferenchez intézett (1707), Brancovan havasalföldi vajda szintén a fejedelemnek címzett levelének (1704) kiállítását. Emellett a rendezői koncepció a „belső ügyek" ismertetésekor szintén helyesen mérlegel, amikor a katonaállítás problémáját és megoldási módozatait kiemelten kezeli. E kérdés szinte mindennél fontosabb szerepét a szabadságharc menetében már 1980-ban hangsúlyozta R. Várkonyi Ágnes.

8 A hosszanti oldal utolsó vitriné ennek tudatában tárja elénk az 1708. évi sárospataki országgyűlés IX. törvénycikkelyét, melyben ugyan megkésve, de az összegyűlt nemesek hitet tesznek amellett, hogy a jobbágykatonák érdemeit a szabadságharc után a hajdúszabadsághoz hasonlatos szabad földdel jutalmazzák. A téglalap alaprajz rövid oldalán - a térszimbolikát kihasználva - ismét új tematikát vesz górcső alá a kiállítás: a szabadságharc végső mozzanatához, a szatmári békekötéshez értünk. A békekötők képei pillantanak ránk. Egy 19. századi papírnyomat, mely egy Károlyi Sándorról készített 18. századi festmény után készült, sejteni engedi, hogy a kuruc tábornok „túlélte" a majtényi síkon rögtön „szárba szökő" árulás vádját. Pálfy János, a tárgyalás Habsburg megbízottja rézmetszetes arcképével képviselteti magát. Aztán következnek az emigráció dokumentumai. Mennyi titok, eszmetörténeti tanulság húzódik meg az itt kiállított írott források mögött! Megszemlélhetjük II. Rákóczi Ferenc politikai végrendeletének hágai kiadását (1751). Magam is írtam arról, hogy a végrendelethez illesztett fordítás, mely István király Intelmeinek latinból franciára történő átültetése - II. Rákóczi Ferenc irodalmi nagyságát dicséri - a fejedelem Szent István-kultuszáról, sőt a remetevallásosság iránti vonzalmáról is szól. Rákóczi grosbois-i élménye, a kamalduli remeterendhez fűződő kapcsolata ugyanis harmonizált Szent István hitéletének egyes elemeivel, akire nagy hatást gyakorolt a kamalduli remeterend megalapítójához, Szent Romuáldhoz fűződő kapcsolata.

9 Megrendítő élmény ugyanitt látni Mikes nagy gonddal, míves kézírással papírra vetett leveleskönyvét. Az „Édes néném" kezdetű, rodostói száműzetésben írt levélgyűjtemény - a közelmúlt, az elvesztett szabadságharc rekvizitumaival együtt - olyan háttérrel jelenik meg, mely a Mikesre nehezedő lelki teherről is tudósítást nyújt. (A leveleskönyv vitrinje ugyanis olyan térbe helyezett tárgy-együttest - Orczy István jászkun kapitány dolmánya, Bercsényi Miklóshoz kapcsolódó emlékek - pásztáz, amelynek darabjai nagy erővel mutatják be a kuruc világ egykori tündöklését.) Aztán befordulhatunk a kiállítás utolsó szakaszát képező, immár az ajtóig vezető vitrinek sora elé. Mindig kegyeletre szólít fel egy-egy temetéshez kapcsolódó kellék. így vagyok ezzel most is, amikor rátekintek II. Rákóczi Ferenc - valamikor meggyszínű, most már fakultabb - halotti ruhájára. Kiváló rendezői ötlet, hogy az 1735. április 8án bekövetkezett halál tragikus élményéből a kiállítás átvezet az emelkedett érzelmeket gerjesztő utóélet, a Rákóczi-kultusz világába. Peregnek a hajdani híradó képei az 1906-os újratemetés ceremóniáiról: I. Ferenc József hozzájárult ahhoz, hogy az 1715ös törvény alapján száműzöttnek nyilvánított fejedelem földi maradványait hazahozzák, s szülőföldjén, az észak-magyarországi Kassán temessék el.

10 A filmen látható halotti menet kacagányos maskaráit, az azóta bekövetkezett Trianont is elfelejtjük, mert a legfontosabb, hogy végre hazaérkezett a fejedelem. A magyar történelem egyik