Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 3-4. sz.

Rokon irodalmakból - Fanny de Sivers írásai

térre áll a Sacré-Coeurtől, még érzékelhető a zarándokok áradatának nyoma. Azoknak a zarándokoknak, akik azért jöttek, hogy tiszteletüket nyilvánítsák Párizs püspökének, Szent Dénesnek (Dionysius), akinek fejét éppen itt, ennek a dombnak a tetején vágták le. Érdekes, hogy Jézusról és Máriáról nem maradtak hitelt érdemlő ereklyék. Azok a keresztszilánkok, tövisek, szögek, fátylak és ehhez hasonló holmik, melyekkel évszázadokon át kereskedtek, többnyire a keresztény folklór területére tartoznak. Egyedül a torinói lepel tűnik hitelesnek, de ez inkább dokumentum, mint ereklye, az Úr halálának és feltámadásának bizonyítéka. Az ereklyék a halottakhoz kapcsolódnak. Jézus és Mária nem halott. Életenergiájuk és befolyásuk folyamatosan megjelenik a világ eseményeiben, és az eucharistiában közvetlen fizikai kapcsolat adatik nekünk Istennel. S így megtalálhatjuk Krisztust mindenben, ami betölti napjainkat. Ne sírj, ha szeretsz engem Ne sírj, ha szeretsz engem. O, ha ismernéd Isten adományait és tudnád, mi a Mennyország! Ó, ha hallhatnád innét az angyalok énekét, s látnál közöttük engem! Ó, ha látnád feltárulni szemeid előtt az örök horizontokat, térségeket és az új ösvényeket, melyeken én járok! O, ha egy pillanatig is szemlélhetnéd azt a Szépséget, amely mellett minden más szépség elhalványul! Hogyan? Te láttál engem és szerettél az árnyak földjén, nem kellene-e ismét látnod, s még inkább szeretned engem azon a földön, ahol minden, ami van, változatlan marad? Hidd el, mikor eljön a halál, hogy széttörje bilincseid, mint ahogyan széttörte azokat a bilincseket, melyek engem tartottak kötve, s mikor egy napon, melyet csak Isten ismer, mert ő tűzte ki, lelked felszáll a Mennybe, ahova én előtted érkeztem, azon a napon ismét meglátod azt, aki Téged szeretett, s aki még mindig szeret. Megtalálod ismét a szívét, ismét rátalálsz szíve gyengédségére, amelyről letisztult minden fölösleges. Töröld le könnyeid, ne sírj többé, ha szeretsz engem. Ágoston* Az első esszét H. Laborcz Júlia, a továbbiakat Bereczki Gábor fordította. * A szöveget egyik párizsi plébániai újság - Carrefours Nord-Est de Paris, Nr Oct-Nov 1992. - Augustinusidézetként közölte. A magyar szöveg Fanny de Sivers észt fordításából készült - a szerk.