Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 1-2. sz.

A gondolat vándorútján - VÉGH LÁSZLÓ: Örökségünk és a huszonegyedik század

észrevennék. Havalaki fel akarja világosítani őket, eleve bizalmatlanul és közömbösen fogadják. Amikor a piaci szempontokat figyelembe vévő oktatás bevezetéséről hallunk, ez is annak a jele, hogy a piac terjeszkedése elől el akarják hárítani azt a veszélyt, amit a gondolkodó, önálló mérlegelésre képes ember jelent a fogyasztói szép új világra. A környezeti, civilizációs és emberi válság oka A civilizációs, környezeti és emberi válság mögött a piac egyre hatalmasabbá válása áll. A piac elburjánzása viszont egy nagyon alapvető természeti törvény megnyilvánulása. Eszerint egy önmagát szervező, fenntartó, röviden önszerveződő rendszer a termodi­namika második főtételének engedelmeskedve csak úgy tudja a rendjét, szervezettsé­gét fenntartani, ha közben növeli a környezete entrópiáját. Ez azt jelenti, hogy a kör­nyezetéből táplálkozik, azt emészti, alacsonyabb szervezettségűvé, szemetesebbé teszi. A piac környezete pedig a társadalom és a természet, ezeket alakítja át a maga fennma­radásának, terjeszkedésének érdekében. Az átalakítás azonban azt jelenti, hogy az em­bert fogyasztó gépezetté, a természetet fogyasztási cikké változtatja. A piac akkor mű­ködik jól, ha forog a pénz. A pénz pedig akkor forog, ha mindent pénzzé teszünk, ha minél többet dolgozunk és minél többet fogyasztunk. A piac számára például a válás előnyösebb, mint a házasság, mert a külön élő emberek a munkahelyükön sokkal töb­bet dolgoznak és két háztartásra valót vásárolnak. Az egyének ne ragaszkodjanak ha­gyományos kultúrájukhoz, életmódjukhoz, forduljanak inkább a tömegtermelés aján­latai felé, legyenek azok gazdasági, kulturális vagy bármely más termékek. 19 A piac alapvető jellemzője, hogy a pillanatra figyel, a jelent mérlegeli. A kínálatot és a keres­letet ad hoc-jelleggel szembesíti, a piaci szereplők az éppen fennálló viszonyok alapján hoznak döntéseket. A leghatalmasabb transznacionális vállalatok sem készítenek olyan terveket, amelyek évtizedre szólnának. Vagyis a piac képtelen a jövő szempontjait tekintetbe venni. Ez azonban nem hibája: egyszerűen így működik. Amikor Adam Smith a piac láthatatlan kezéről beszélt, amely a sok-sok egyéni önzést és kapzsiságot olyan módon engedi hatni, hogy ez végül is a közjót szolgálja, igen fontos dolgot, az önmagát szervező piaci rendszer hatékonyságát fogalmazta meg. Ez azonban a dolog­nak csak egy része. A világ rendje bizony nem olyan, hogy a sok egyéni bűn a jót szol­gálhatná, mert hosszabb távon a piac láthatatlan keze által munkára fogott önzés és kapzsiság magát az emberi civilizációt semmisíti meg. Mai válságos helyzetünkben ne a természeti törvényt követő piaci rendszert hibáztassuk, ne bűnbakokat keressünk, embercsoportokat, mint kapitalistákat, bankárokat téve felelőssé. A bajok gyökere szellemi válságunk, amely abban áll, hogy a nem megfelelően viselkedő ember hagyta és hagyja, hogy a piac vak erői szabadon érvényesülhessenek. Az anthroposz szó görö­gül eredetileg egy jelző, felfelő nézőt, messzire tekintőt jelent. Azaz az ember megha­tározójellemzője, hogy képes előre, a jövőbe tekinteni és aszerint élni, nem csupán a mának élve hozni döntéseit. Időben észre kellett volna vennünk, hogy a piac nem képes a jövőbe tekinteni, és emiatt tönkre fogja tenni a természetes környezetet és torzítani, szürkíteni, szegényí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom