Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 1-2. sz.
A gondolat vándorútján - VÉGH LÁSZLÓ: Örökségünk és a huszonegyedik század
az emberek fogyasztói szokásait lehet irányítani, befolyásolni lehet életmódjukat, közösségi életüket, politikai állásfoglalásaikat, a választásokon leadott szavazataikat is. A média posztmodern elveket valló alakítói egyenesen az általuk teremtett virtuális valóságról álmodoznak, arra építve, hogy az állandóan a tévékészülékek előtt ülő emberek előbb-utóbb olyan fogalmak, elvek szerint fognak élni és gondolkodni, amelyeket a tévé véleményalakító személyiségei sugalmaznak számukra, sulykolnak beléjük. A hagyományos értékeket szétromboló, elseprő és helyettük újjal kísérletező posztmodern civilizációnk válságát, átmeneti korszakát kísérő jelenség. A modern korban a hagyományos társadalmak, erkölcsi rendszerek felbomlottak, az isteni rend szerint való élés eltűnőben van, ahogy a bomlás észlelője, Nietzsche kifejezte: „Isten halott". Ez azonban nem jelenti azt, hogy szilárd vallási, erkölcsi elvek nem is létezhetnek. A posztmodern alapfeltevés, az abszolút értékek hiánya, vitatható. Nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedben a posztmodern filozófia komoly támadásokat intéz a természettudományos módszer, a természettudomány ellen. 16 Érthető, ugyanis a természettudomány a maga pontos és jól kidolgozott módszereivel számos abszolútnak, öröknek, univerzálisnak és elkerülhetetlennek tekinthető dolgot talált a természet kutatása során, és ez nincs ínyére a mindenek viszonylagosságát, történetiségét hirdető posztmodernnek. A természet abszolút mennyiségei, alaptörvényeken alapuló rendje, harmóniája is mind arra utalnak, hogy a posztmodern gondolkodás alapvetései kétes értékűek. Társadalmi válságok Az ép társadalmat az önszerveződés jellemzi. 17 Az önszerveződés egyik alapfeltétele az emberek közötti kapcsolatrendszerek léte, azok zavartalan működése. Az önszerveződés zavarai egyben társadalmi válságok jelei. Ha az önszerveződés feltételei sérülnek, akkor a társadalom egyedekre eshet szét, és az atomizálódott társadalom vezetését könnyen megszerezheti valamilyen kisebb csoport. Az ilyen módon vezetett társadalom összeomlása csak idő kérdése. A mai társadalmakat szűk csoportérdekek alapján kétféle módon lehet vezetni. Mindkét módszer alapja az emberek közötti bizalmatlanság, érdektelenség, fásultság és közömbösség kihasználása. Ily módon ugyanis a társadalom védtelen egyénekre bomlik. A bizalmatlanságot gerjesztő egyik módszer a terroron, a megfélemlítésen alapul. Ez a diktatúra, amelynek meghatározó intézménye az embereket megfélemlítő, gyanakvóvá tevő titkosrendőrség. 18 Az ilyen rendszer szépirodalmi ábrázolásai közül George Orwell 1984 című regénye a legnevezetesebb. A másik módszer napjainkban kezd kiteljesedni, az előképe A. Huxley Szép új világ című regényében található. Itt az emberi bizalmatlanság, érdektelenség az információ ömlesztésével érhető el. Persze, az információt a megfelelő csoportérdek szerint kell tálalni, és arra kell figyelni, minél bőségesebb legyen. Az emberek nagy többsége, ha eléggé tudatlan és műveletlen, úgysem tudja belőle kihámozni, valójában miről is lehet szó. Vagy azonosul a vezetéssel és vakon követi, vagy gyanakvóvá, bizalmatlanná és fásulttá válik. Mindkét esetben azt lehet vele csinálni, ami éppen szükséges: az emberek a megfelelő propagandával nagyon könnyen irányíthatók. Az állandóan sulykolt rövid jelszavak hamarosan gondolkodásuk részévé válnak, anélkül hogy ezt maguk
