Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 1-2. sz.

A gondolat vándorútján - VÉGH LÁSZLÓ: Örökségünk és a huszonegyedik század

_ szintje világszerte rohamosan csökken. Az Egyesült Államok déli államai alatt húzódó hatalmas föld alatti vízkészlet szintje például évente kilencven centiméterrel csökken, mivel tizenháromszor annyi vizet szivattyúznak ki belőle, mint amennyi természetes módon pótlódik. Hasonló mértékű rablógazdálkodás folyik a vízzel Kínában, Indiában és sok más helyen is. A mai társadalmak jóléte azon alapul, hogy felélik utódaik örökségét. Környezeti és energiaválság A civilizációnkat fenyegető környezeti válság alapvető oka az, hogy a jelenlegi termelési rendszerek, a fogyasztás mértéke nem egyeztethető össze a természet rendjével. A természet és a bioszféra körfolyamatok összjátékára épül, gondoljunk például a víz és a levegő vagy a szénvegyületek körforgására a természetben. A jelen emberi tevékenysége nem illeszkedik ehhez az alapvető rendhez. A civilizációs tevékenység jellegét most az határozza meg, hogy nyersanyagból szemetet állít elő, vagyis a folyamat egyirányú. Eddig is csak azért tehette az ember mindezt, mert korábban még viszonylag kevés anyagot mozgatott meg. Az utóbbi kétszáz évben azonban az emberiség olyan tömegű nyersanyagot használt fel és annyit szemetelt, hogy az emberi tevékenység már a bioszféra alapvető körfolyamatait is veszélyezteti. A természetes körfolyamatokba való emberi beavatkozás két ismert következménye az ózonréteg sérülése és az üvegházhatás növekedése. Ezek és sok más hasonló jelenség a civilizáció teljes pusztulásának képét vetítik elénk. Természetes környezetünk viharos gyorsasággal pusztul.

8 A fajok sokfélesége félelmetes mértékben csökken, elsősorban az erdőirtások miatt. A világ harminc év alatt erdőterületeinek 12%-át elvesztette, gondoljunk most arra, mivel járt a húsvét-szigetiek erdőirtása. A növényfajok negyedét, egyes becslések szerint közel a felét a kipusztulás veszélye fenyegeti. A levegő és a vizek szennyezése, környezetünk mérgezése mai jelenség, a csak kőszerszámokkal rendelkező húsvét-szigetiek nem jutottak el idáig. Amíg a környezetrombolás hatása évtizedek során válik egyre fenyegetőbbé, az erőforrások felelőtlen pazarlása miatt - amit a globalizáció csak serkent máris mély válságba jutottunk. A tengeri halászat hozama a túlhalászás miatt vészesen csökken. Az Atlanti-óceánban a tőkehalfogások hozama harminc év alatt (19722002) csaknem a nyolcadára zuhant vissza. A világ mezőgazdasági termelése lehetőségei határán ingadozik. Civilizációnk részben azért válik kiszolgáltatottá, mert az olajés gázkitermelés mostani szintje már nem tartható fenn. Ami az olajat illeti, ha kibányásztuk a kitermelhető készletek felét, akkor a második felét műszaki okokból egyre nehezebb a felszínrehozni.

9 Ma már itt tartunk. Mértékadónak tekinthető előrejelzések szerint a világ olajtermelése pár évi ingadozást követően 2008-tól kezdve évi 23%-kal csökkenni fog. Egyre kevesebb ország lesz képes olajat exportálni. A földgázkészletekkel jobban állunk, de a húszas-harmincas évekre egyszerűen elfogyhatnak. A földgázmezők kimerülése - nem úgy, mint az olajmezőké - hirtelen folyamat. Az északamerikai földrészt pár éven belül hatalmas földgázválság fenyegeti, mivel országai már csaknem kimerítették saját készleteiket. A földgáz csak cseppfolyós állapotban importálható, ami nagyon költséges eljárás. A fosszilis tüzelőanyagok egyre gyorsabb elhasználásával a fogyasztói civilizáció saját létalapját számolja fel. A munka termeié-