Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 1-2. sz.
A gondolat vándorútján - VÉGH LÁSZLÓ: Örökségünk és a huszonegyedik század
s cl gondolat uandorutjan kenységének magas szintje a felhasznált nagy mennyiségű energián alapul. A mai mezőgazdasági termésátlagok fedezete a kívülről bevitt, hatalmas mennyiségű energia, neki köszönhető, hogy a termésátlagok két-háromszorosukra növekedtek. Találó a mondás, miszerint a mai mezőgazdaság a termőföldet arra használja, hogy a kőolajat élelmiszerré alakítsa át. Az Észak-Koreában pusztító borzalmas éhínség jól példázza ezt. Az ország nagyüzemi mezőgazdaságát a szovjet és kínai szállítások éltették, a Szovjetunió olcsó olaj-, Kína kedvezményes energia- és műtrágyaszállításokkal igyekezett megtartani Észak-Koreára gyakorolt befolyását. A Szovjetunió szétesése után a szovjet-kínai versengés megszűnt, az oroszok nem adtak több olajat és a kínai kormányzat ezután már csak dollárért volt hajlandó szállítani. Észak-Korea energiagazdálkodása és mezőgazdasága ezek után összeomlott. 1998-ra a nagyüzemi gépezetnek már csak ötöde volt működőképes, a szükséges műtrágyának is csak alig ötödét tudta az ország előállítani, és így a termésátlagok az évtizeddel korábbinak a 40%-ára estek vissza. Mára emberek milliói estek az éhínség áldozatául. Ha így folytatódik, a pusztulás addig tart, amíg a lakosok száma a hagyományos mezőgazdasági termeléssel eltartható értékre nem csökken. Mivel jelenlegi tudásunk szerint nem áll rendelkezésünkre az olajhoz és földgázhoz hasonló, hatalmas bőségben áradó energiahordozó, a világ népessége 20-30 éven belül csak a hagyományos módon termelhető mezőgazdaság terményeire számíthat. Az olaj- és földgáztermelés csökkenése oda vezethet, hogy földrésznyi területek, a világ lakosságának nagyobb része Észak-Korea sorsára jut. 10 Civilizációnk amiatt is fenntarthatatlan, mert a világ forrásainak több mint 80%-át a világ népességének kevesebb mint 20%-a használja fel. A hatalmas egyenlőtlenségek olyan feszültségek forrásai, amelyek egyre nehezebben kezelhetők. Az energia legnagyobb pazarlója kétségtelenül az Egyesült Államok, amely a bolygó kőolaj tartalékainak csupán 2%-a fölött rendelkezik, de a világtermelés 25%-át fogyasztja el. Mivel az amerikai életmód, a településszerkezet, a munka- és bevásárlási lehetőségek és sok más is teljesen a személygépkocsi használatának a függvénye, az USA kormányzata, maga mögött érezve az amerikai nép nagy többségének támogatását, mindent megtesz azért, hogy az USA ne szenvedjen hiányt kőolajból. Az USA erőszakkal fenyegetőző politikája arra vezethet, hogy az energiaválságot nem tudjuk szelídebb eszközökkel, energiatakarékossággal, a termelési rendszerek átalakításával kezelni. Ehelyett a világ az egyébként is szűkös forrásokat háborúskodásokra pazarolja el és a káoszba zuhanhat. Az ember válsága Miközben a fogyasztói társadalmak polgárai anyagiakban soha nem látott gazdagsággal dicsekedhetnek, életük minősége egyáltalán nem kielégítő. A mai lélektani, boldogságot kutató vizsgálatok eredményei is alátámasztják az ősi tapasztalatot, hogy az ember ne a gazdagságtól várja a boldogságot. Csíkszentmihályi 11 eredményei szerint az ember akkor érzi magát igazán jól, ha képességeinek megfelelően tölti az idejét. Mind az unalom, mind a szorongás rengeteg energiát emészt fel, ha viszont az ember kihasználhatja tehetségét, akkor szinte repül az idő, annyira jól érzi magát, hogy észre sem veszi az idő múlását. Embere válogatja, ki mivel tudja magát ilyen szépen lekötni. Lehet az ilyen tevékenység a hegymászás, a zenélés, a barátkozás, a gyermeknevelés, a
