Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 1-2. sz.

TÓTH KÁROLY: „A tradicionális kegyesség védelmet nyújt"

fenntartásai, mint az evangélikus és református egyházközségekkel kapcsolatban. Ennek ellenére vannak már olyan kivételes esetek, amikor velük kapcsolatban is enyhe nyitás tapasztalható. Ez fokozottan érvényes a baptista egyházi közösségek vonatkozásában. A legdinamikusabb az ökumenikus együttlét Budapesten éspedig a fiatalok, főleg az egyetemisták csoportjai között. A legagresszívebb „missziót" a „Hit Gyülekezete" és a „Jehova Tanúi" folytatják. A fővárosban azonban a kép rendkívül változatos, mert minden vallási csoport - még a sátánisták is - megjelennek, de bizonyos idő múltán eltűnnek és más jellegű „vallások" jelentkeznek. Elszórtan tapasztalható a plébániák területén is nálunk eddig ismeretlen felekezeteknek a missziója: „Apostoli Egyház", „Kvékerek", „Biblia szól" közösség. Nagyon ritkán észlelik az „új kijelentés" vallásainak (moonisták, mormonok) megjelenését. A nagyobb városokban, mint Szeged, Debrecen, Miskolc, Pécs, Győr elszórtan a szcientológia is próbálkozik. A keleti vallások közül legmarkánsabban a „Hare Krisna" jelent meg. Döntő jelentőségűek a főpapok - bíboros, érsekek, püspökök - ökumenikus gesztusai, nem utolsósorban a vallási sajtó és a többi média híradásai. Nagy befolyást gyakorolnak a világegyház, főleg II. János Pál pápa ökumenizmusra vonatkozó megnyilatkozásai. A legtöbb katolikus közösségben a „nem bántjuk egymást" türelmes magatartás érvényesül, illetve az ökumenizmus szelleme ilyen formákban jut kifejezésre. Nagyméretű a tájékozatlanság és a hiteles információ hiánya. „A posztkommunista tudatlanság sűrű ködként borítja az emberek értelmét" - jelzi az egyik plébános. A főváros mellett a nagyobb városokban, sőt egyes falvakban is - az ökumenikus imahét alkalmain túl - kialakultak, illetve formálódásban vannak egyes munkaterületeken a rendszeres lelkészi találkozók. Megindultak - bár még csak elszórtan - a közös esketési szertartások is. Természetesen a kép nagyon vegyes és pontosan megrajzolhatatlan, mert állandóan változik, de a fő irányzatot mégis hűen érzékelteti. A többségi egyház plébániáin és közösségeiben folyó gondolkodás vázolása azért is pontatlan, mert a felmérés kérdéseire is csupán az ökumenikusán viszonylag nyitott plébánosok adtak választ. Összegzésül azt mondhatjuk, hogy a pluralista társadalomnak a politikai fordulat nyomán történt kialakulása a történelmi egyházakat az elmúlt évtized első felében ugyan mélyen megrázta, sőt „pánikba ejtette", de ez a félelem - amely különböző, de mégsem általános védelmi, sőt missziós akciókhoz is vezetett - az elmúlt tizenkét év második felében csökkent, feloldódott, sőt mára eltűnt. Vallási térképünk ma A szektahelyzet Magyarországon annyiban „európai", hogy szinte minden vallási ágazat megtalálható. A tipologizálás érdekében megállapítható, hogy öt kategóriába lehet sorolni a vallásokat. 1. A hagyományos keresztyén felekezetek: római katolikus, ortodox, református, evangélikus, unitárius. Jelen vannak azonban más, kevésbé ismert változatok is, mint az