Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 1-2. sz.

Rokon irodalmakból - Észt költők Kányádi Sándor tolmácsolásában

s Eszt költők Kányádi Sándor tolmácsolásában A nyersfordítás Bereczki Gábor munkája Doris Kareva (1958-). Első verseit 1974-ben közölték, s 1978-ban látott napvilágot Päevapildid (Fényképek) című kötete. Verseiben az önmagába mélyedés az uralkodó, a külső világgal való kapcsolat azon keresztül létezik, amit a költő átélt, megtapasztalt. O a legolvasottabb észt költő. A Credo 2000/3-4. számában már olvashattunk tőle két verset (110. o.). Ül a férfi, szemében maga a fénylő Örökkévalóság, lüktető halántéka is érzi a kerten át, áldott állapotban lévő, hattyúként feléje ringó, közelgő asszonyát. Pillantásuk egymásba mélyed s akár a kertek virágai, úgy nyílik ajkukon a szó. Tavaszt, tavaszt lüktet a vér, a szív, s a szív alatt megmoccan gyöngéden a gyermek.