Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - BATÁRI FERENC - GERELYES IBOLYA: Egy erdélyi gyűjtő emléke

volt. „Göl"-jellegű, medalion motívumok sorakoznak a 15-17. századi oszmán-török, ún. „Memling-", „Holbein" és „Lorenzo Lotto" szőnyegeken is, melyek sajátos elnevezése magyarázatra szorul. Az anatóliai szőnyegeket általában készítési helyük (Gördes, Kula stb.), gyakori előfordulási helyük (erdélyi), készítési technikájuk (kilim stb.) szerint, bizonyos csoportokat európai festőkről nevezi a szakirodalom. A pompás színezetű oszmán-török szőnyegek első nyugati „műértő"-i között - nem véletlen - híres festőművészeket is találunk, akik a keleti szőnyegek - egykori teoretikusok által „barbár"nak tartott - lenyűgöző színvilágát úgy „csempészték" festményeikre, hogy egy-egy birtokukba került darab hű mását örökítették meg alkotásaikon. Ezek az irodalomban napjainkban is alkalmazott elnevezések a tudományág kezdeti periódusában, a 19. század második felében születtek, amikor a nevezett csoportok eredete kevésbé volt ismert. A Sigerus gyűjteménynek jelentős része, így egy „Memling", három „Lorenzo Lotto" és egy „Madaras Usak" szőnyeg tartozik a végtelenül ismétlődő mustrájú korai oszmán-török szőnyegek sorába. A Hans Memling (Seligenstadt 1433 körül-Brugge 1494) után elnevezett szőnyegek középmezejét négyzetbe komponált, lépcsős tagolású rombuszmedalionok (,,göl"-ök) sorai töltik ki. Ilyen szőnyeg képe látható Memling - a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzött - Trónoló Madonna a gyermekkel című képén. Az Iparművészeti Múzeum (8) 15. századi „Memling" szőnyege (9) e típus ma ismert legkorábbi képviselője, tiszta, világos kompozíciója, mély tüzű koloritja egyúttal annak egyik legszebb példányává emeli (1. kép). 1994-ben a brugge-i Groeningemuseumban a Memling halála 500. évfordulója alkalmával rendezett emlékkiállítás mellett még egy érdekes bemutató is készült, ahol a művész képeire festett tárgyak eredetiben kerültek a látogató közönség elé, és itt az ún. „Memling" szőnyegeket a Sigerus-gyűjteményből származó töredék képviselte (10). Noha egy csoport megjelölésére ifj. Hans Holbein (Augsburg 1497/98-London 1543) kölcsönözte nevét, mellette más művész is festett képére „Holbein" szőnyeget. A „Holbein" szőnyegek mintázatának alapja négyzetháló, ahol a négyzeteket egy-egy fonatos keretű „göl" tölti ki, a négyzetháló metszéspontjait egy-egy négykaréjos motívum gazdagítja, melyek összekapcsolt csúcsaik révén rácsmintát képeznek. A Lorenzo Lotto (Velence 1480 körül-Loreto 1556) nevével jelölt szőnyegek rajza a „Holbein" mintázatból fejlődött ki: azon mód, hogy az eredeti mustra medalionjai (,,göl"-jei) elmaradnak s a négykaréjos tagokból alakult arabeszkrácsozat önálló életre kel. A korábbi példányok általában nagyobbak, a középmezőben az alapmotívum több hosszanti tengelyben jelentkezik. A 17. századi munkák, mint a Sigerus-gyűjteményből származó „Lorenzo Lotto" szőnyegek kisebb méretűek, a középmezőre a végtelenül ismételhető minta ötletszerűen kiemelt részlete kerül. A gyűjtemény I. számú „Lorenzo Lotto" szőnyegének (11) középmezejét két-két, bal, illetve jobb oldalon elvágott motívumból álló, két tengelybe rendezett arabeszkrács ékíti. A bordűr középsávját kufiírásból stilizált ornamensekkel váltakozó palmetták, illetve csillagos kereszt-idomok ékítik (2. kép). A II. számú „Lorenzo Lotto"szőnyegünk (12) töredék, eredeti nagyságának körülbelül fele maradt fenn. A középmezőt egy központi tengelyre komponált mustra díszíti. A bordűr mintázata az előbbi darabéhoz hasonló (3. kép). A III. számú