Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 3-4. sz.
Corpus evangelicorum - PÓSFAY GYÖRGY: Genfi arcképek
PÓSFAY GYÖRGY Genfi arcképek 1580-ban Genf városában egy latin nyelvű könyv jelent meg. Beza Theodore* írta, aki az időben a Genfi Akadémia rektora volt. Kálvin János egyik legközelebbi munkatársának tartották, majd a genfi reformátor 1564-ben bekövetkezett halála után hivatali utódja is lett. írásának az volt a célja, hogy - főként diákjainak - bemutassa a középkor végi és az újkor eleji reformációi mozgalmak kiemelkedő szereplőit. Egy évvel később a könyv franciául is megjelent, mert az akkori Genf északnyugati elővárosában álló Gervasius-templom lelkésze lefordította. Címe - magyar fordításban - így hangzik: „Híres emberek hiteles arcképei" 1 . A kiadványban ugyanis közel száz férfi arcképmetszetét láthatjuk, akiknek munkássága megelőlegezte vagy kifejezetten támogatta a reformáció ügyét. Nem meglepő, hogy számos humanista és államférfi arcképével is találkozunk. A képek mellett rövid életrajz, illetve - már nem élő személyek esetében - értékelés is olvasható. A francia nyelvű kiadás Jean de Laon nyomdájában látott napvilágot. Olyan népszerű lett, hogy az elkövetkező száz év során többször ki kellett adni. Luther a hetedik, Melanchthon a nyolcadik helyen szerepel a kötetben. Négyszáztizenhat évvel később - 1997-ben - az Evangélikus (Lutheránus) Világszövetség (a továbbiakban: LVSZ ) kiadott egy angol nyelvű művet. A könyv Minneapolisban jelent meg, témája mégis Genfhez kapcsolja. A cím magyar fordításban: „Szövetségtől a közösségig". Az alcím pedig: Az LVSZ története 2 . Jubileumi kiadványról van szó, amely a genfi székhelyű világszövetség ötvenéves múltját tárgyalja. Hárman írták: a dán Jens Holger Schjörring, aarhusi teológiai professzor; az indiai Prasanna Kumari lelkésznő és az Egyesült Államokból származó Norman A. Hjelm lelkész. A szerkesztés munkáját Viggo Mortensen végezte, aki ebben az időben az LVSZ genfi központjában a Teológiai és Tanulmányi Osztály vezetője volt. Ebben a vaskos kötetben - a 421. oldaltól a 480. oldalig terjedő részben - olvashatunk az LVSZ 1997-ig szolgált kilenc elnökéről, akik közül a könyv kiadásakor három még élt és hat már az örökkévalóságba távozott. A könyv írói megkíséreltek magyarázatot adni: hogyan és milyen megfontolások alapján lett éppen ez a kilenc személy a világszövetség elnöke. Munkásságukat is tárgyalják. Elemzik, hogy mit jelentett tevékenységük az LVSZ fejlődése szempontjából. Amikor a könyv említett részét 1997. július elején elolvastam, rádöbbentem arra, hogy az említett személyeket mind jól ismertem. Nem csupán hivatali, hanem szemé* A személyneveknél a szerző írásmódját követtük.
