Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - CZENTHE MIKLÓS: Evangélikusok a számok tükrében

Egyéb okok: Gyermekszám -Vegyes házasság, reverzális - Kisegyházak - Szocializmus A fentieken kívül egyéb társadalmi és felekezeti okok is közrejátszhatnak az evangélikus létszám csökkenésében. Ezek a jelenségek, bár érzékelhetőek, de néha nehezen számszerűsíthetőek. Az egyházak anyagi erejének különbözőségét mutatja, hogy 1928-ban az egyházi földbirtok 92,6%-a katolikus kézen van, míg a reformátusokra 5,2, az evangélikusokra 1,1% jutott. Az evangélikusok között hagyományosan erős volt a társadalmi középréteg: a kis- és középbirtokosság, a polgárság és az értelmiség. A középosztályi életmódnak megfelelő életszínvonal biztosítása összefügghet a gyermekvállalás korlátozásával, ami kihat a népszaporulatra. Az iskolázottságban a római katolikus, a református és az evangélikus felekezet között az evangélikusok vezettek (1920. év, ezrelék):

76 Evang. Reform R. kat. Főiskolát végzettek 13,l%o 7,3%o 7,4%o Középiskolát végzettek 19,4%o ll,2%o 14,l%o A protestáns veszteségeket növelte a kisebbségi-demográfiai helyzetből fakadó vegyes házasságok nagy aránya.

77 Vegyes házasságot kötött a tárgyalt évben a római katolikus, református és evangélikus felekezetből:

78 1891 1928 Változás 37 év alatt R. kat 13,8% 23,7% +9,9% Ref. 23,7% 48,8% +25,1% Evang. 27,9% 58,9% +31,0% A vegyes házasságok nagy számából fakadó potenciális veszteségeket tovább fokozta a katolikus egyház reverzáh's-politikája, amely sok családi meghasonlást és egyéni keserűséget okozott.

79 1900-1937 között Kéken András kb. 10 ezerre teszi a reverzális által érintettek számát.

80 A 19. század végétől lezajló nagyarányú és gyors gazdasági-társadalmi fejlődés Magyarországon is társadalmi problémákkal, válságokkal járt együtt. A liberalizmus ateista irányzatának elterjedése, az elvilágiasodás jelensége, a vallás visszaszorulása, melyet összefoglalóan a szekularizáció fogalmával jelölnek, komoly kihívást jelentett az egyházak számára.

81 A modern társadalom eszmei „sokféleségének" egyik tünete az új vagy kisegyházak (negatív néven szekták) megjelenése, elterjedése.

82 A hagyományos felekezeteken kívül újprotestáns és karizmatikus irányzatok jelentek meg. Az 1920-1949 közötti népszámlálások a kisegyházak (baptista, metodista, nazarénus, adventista) erősödését jelzik: létszámuk 10 ezerről 40 ezerre nőtt.

83 A protestáns egyházakat különösen érzékenyen érintette a szekták elterjedése, amely - kivált az Alföldön (Viharsarok, Duna-Tisza köze) - a szociális kérdéssel együtt jelent meg.