Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - CZENTHE MIKLÓS: Evangélikusok a számok tükrében

A két világháború közti időben számos adat utal szekták (kisegyházak) megjelenésére az evangélikusok lakta településeken (Bakonycsernye, Tatabánya, Györköny, Gyönk, Pitvaros, Csanádalberti, Békéscsaba, Orosháza).

84 Az evangélikus egyházrészben trianoni veszteségei miatt is - érzékenyen reagált a kisegyházak megjelenésére.

85 Az evangélikus egyetemes közgyűlés 1926-ban felhívta a lelkészek figyelmét a szektákra, Radvánszky Albert egyetemes felügyelő pedig a belügyminiszterhez fordult, hogy hatóságilag lépjenek fel ellenük.

86 Az egyházigazgatás is különféle válaszokat keresett a kisegyházak kihívására, lelkészi értekezletek és tanulmányok foglalkoztak a szekták kérdésével.

87 A II. világháború alatt felerősödő szektaellenes politikai légkörben a pünkösdisták Tomi József vezette irányzata megállapodott Raffay Sándor püspökkel, aki befogadta őket a Bányai Egyházkerület védőszárnyai alá (annak ellenére, hogy a megállapodást mind evangélikus, mind pünkösdi oldalról érte bírálat).

88 A szekularizációra és a kisegyházak terjedésére adott válaszként a két világháború közt fellendülő evangélikus megújulási (ébredési) mozgalom (misszió, Fébé diakonisszák egyesülete 1924, Baráti Mozgalom 1931) is értékelhető egyfajta egyházi reagálásnak a hívők megtartása, az egyházi élet élénkítése érdekében.

89 Az evangélikus egyház 1949-2001 között 180 ezer fővel történő csökkenésében a szocialista diktatúra körülményei is szerepet játszottak. Az állam az egyházak társadalmi befolyásának drasztikus visszaszorítását tűzte ki célul. Ezt szolgálta az iskolák államosítása, az egyházi egyesületek bezárása, az egyház megfosztása anyagi alapjaitól (ingatlan, földbirtok), az ifjúsági munka korlátozása, a vallástanítás akadályozása. Egyfelől a modernizáció, másfelől az elnyomás megemelte a felekezetenkívüliek számát. A részben evangélikusok lakta vidékek közül a felekezeten kívüliek aránya magas Békésben (30,5%!!!), Budapesten (19,5%), Pest és Nógrád az átlagoshoz közelít (12, ill. 10,5%), míg pl. Vas jóval az átlag alatt van (3,4%). Elsősorban a délkeleti országrészben (Viharsarok) a jelenséget összefüggésbe hozzák a hagyományosan nyomasztó zsellérsorssal, az agrárproletárok nagy számával és ezzel összefüggésben a 40 éves diktatúra nagyobb hatásával.

90 A politikai terror okozta veszteségek pontosabb felmérését a korszak részletesebb vizsgálata tudja elvégezni. További kutatás hivatott eldönteni, hogy a csökkenés okai közül melyik, mikor és milyen mértékben hatott. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a felsorolt és egyéb tényezők általában nem külön-külön, hanem együttesen, egymást felerősítve hatnak. Az egyház helyzetének, létszámának részletes elemzése hozzájárulhat a népegyházi kereteket meghaladó, szekularizált viszonyok között létező egyház útjának a megtalálásához. Összegzés