Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - CZENTHE MIKLÓS: Evangélikusok a számok tükrében

Az evangélikusok fogyása miatt már 1918 előtt kongatták a vészharangot: egy 1909es kommentár így figyelmeztet: „Megdöbbentő íme az a szomorú kép, amit e téren a statisztika évről-évre felmutat. Vérveszteség ez, mely mint az őrlőmű, a legerősebb élőfát is, lassan, de biztosan felemészti és romba dönti. Jam proximus aráetl Nincs itt mit halogatni, hozzá kell látni azonnal és bölcsen a mentéshez és gyógyításhoz. Ne késsünk, ne kicsinyeljük a bajt, égetőbb ez mindennél!"

39 Az evangélikusokat ért óriási trianoni veszteséget jól jellemzik a következő számok: Az anyaegyházak számában keletkezett veszteségek:

40 Felekezetek 1910 1921 maradt 1921 maradt % 1921 elveszett % Evangélikus 901 244 27,1% 72,9% Református 2 032 1 013 49,9% 50,1% Róm. kat. 3 271 1 404 42,9% 57,1% Az összevetésből kiderül, hogy az evangélikusok vesztesége (a gyülekezetek háromnegyede) messze meghaladja a katolikusokét és reformátusokét (40-50% között). A három evangélikus iskolaközpont közül, ahol teológia is működött, Eperjes és Pozsony Csehszlovákiához került, csak Sopron maradt Magyarországon. A felekezetek közti súlyeltolódás érzékelhető. Míg 1910-1920 között - főleg Trianon következtében - a katolikusok 11,8%-kal, a reformátusok 9%-kal növelték arányukat, az evangélikus arány stagnált. A reformátusok száma 1910-ben az evangélikusok számának kétszerese, 1920-ban 3,4-szerese. A katolikusok száma 1910-ben az evangélikusok számának nyolcszorosa, 1920-ban már 10,3-szerese. Trianon után a magyar evangélikusok egy része is a határon túlra került. A Felvidéken 1918-ban megalakult a Szlovákiai Evangélikus Egyház, melynek létszáma 1921-ben 383 ezer volt, Szlovákia lakosságának 12,8%-a.

41 A szlovákiai evangélikusok így számbelileg ugyan kevesebben voltak a magyarországi evangélikusoknál (Magyarország: 1920-ban 497 ezer evangélikus), de országos arányuk kétszer annyi volt (12,8% - 6,2%). A szlovákiai evangélikusok nagyobb aránya, kedvezőbb földrajzi elhelyezkedése is hozzájárult ahhoz, hogy 200l-re létszámban megelőzték a magyarországi evangélikusokat. A magyar és német evangélikusok, bár rendelkeztek korlátozott nyelvhasználati joggal, de kisebbségbe kerültek a szlovákokkal szemben. 1930-ban a magyar evangélikusok száma 21 032 volt (az evangélikusok 5,1%-a). A háború utáni kitelepítések és az asszimiláció hatására 1970-re a magyar evangélikusok száma összezsugorodott, kb. 5 ezer főre tehető, ezek is részben szórványban élnek, kevés a magyar többségű gyülekezet.

42 A magyar evangélikusok összefogása érdekében működött - a Szlovákiai Evangélikus Egyház keretein belül - 1945 előtt a Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség. A II. világháború után ilyen összefogás nem létezett, a magyar jellegű gyülekezeteket Szlovákiai Magyar Evangélikus Misszió néven összefogó 1997. évi kezdeményezés nem valósult meg.

43 Kárpátalján - amely a két világháború között Csehszlovákia része volt - 1500-2500 evangélikus élt, vegyesen magyarok, szlovákok, németek.

44