Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - CZENTHE MIKLÓS: Evangélikusok a számok tükrében

Erdélyben 1921-ben létrejött egy önálló magyar evangélikus egyház Romániai Zsinatpresbiteri Ág. Hitv. Evang. Egyház néven. Az erdélyi magyar evangélikusok száma ma kb. 30 ezer, akikhez 5 ezer szlovák evangélikus járul (főleg Nagylak gyülekezetében). 39 anyaegyházuk működik. A bácskai és bánáti (Szerbia, Vajdaság) magyar evangélikusok a két világháború között a németekkel közös szervezetbe tömörültek, a II. világháború után azonban fokozatosan az itteni szlovák evangélikusok hatása alá kerültek, nemrég, 1998-ban alakították meg saját magyar evangélikus egyházukat (két egyházmegye, 15 gyülekezet). A határon túli, a nyugaton élő és az anyaországi magyar evangélikusok jobb kapcsolattartásának érdekében alakult meg 2001. aug. 19-én a Magyar Evangélikusok Tanácskozó Testülete (METT).

45 Az evangélikus egyház Trianon előtt hagyományosan háromnyelvű volt.

46 A 18. század végén a 700 ezer evangélikusból kb. 49% szlovák, 35% német és csak 15% lehetett magyar.

47 A 19. század végén - 20. század elején a következőképpen alakult a három nemzetiség aránya az evangélikusságon belül:

48 1880 szlovák 39,6% magyar 23,4% német 35,1% 1910 1920 34,6% 15,8% 31,9% 68,9% 31,4% 15,1% A szlovák és német nyelvűek aránya a 19. század végén még jóval megelőzte a magyarokét, de 1910-re az arány kiegyenlítődött: mindhárom nemzetiség kb. egyharmad arányban képviseltette magát.

49 Trianon után a magyar nyelvűek több mint kétharmados többségbe kerültek. Az evangélikusság gyors ütemben vesztett nemzetiségi jellegéből, a korábban háromnyelvű egyházban a szlovák- és németnyelvűség háttérbe szorult.

50 A nemzetiségi gyülekezetek először kétnyelvűekké váltak, majd fokozatosan elmagyarosodtak, a község adottságától függő mértékben.

51 Az asszimilációt természetesen a modernizáció is erősítette. Az egyházak felső vezetése részben támogatta a magyarosodást, Raffay püspök pl. egy névmagyarosító egyesület tagja volt.

52 A két világháború között ennek ellenére még számos helyen nagyon erős volt az evangélikus egyház nemzetiségi jellege. Békéscsabán és környékén - ahol az evangélikus hitet „tót vallásnak" nevezték - Szeberényi Lajos esperes igyekezett az egyházi állásokat szlovákokkal betölteni.

53 „Az anyanyelv használatának és az identitásnak egyik legfontosabb eszköze az egyház volt és ma is az."

54 Az evangélikus egyház nemzetiségi jellege a II. világháború után tovább halványult. A magyarországi evangélikusok száma 1941 és 1949 között 75 ezerrel csökkent, amelyben a háborús emberveszteségen

55 kívül a németek kitelepítése és a szlovákok áttelepülése játszott fő szerepet. A szlovákok kitelepülése az alföldi, különösen pedig a békési evangélikusság helyzetét, kultúráját jelentősen meggyengítette.

56 Néhány jelentős békési gyülekezet létszámcsökkenése 1941-1949 között, ill. 2001-re mutatja a lakosságcsere hatásának nagyságrendjét:

57