Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - MIKONYA GYÖRGY: Az evangélikus tanítóképzés alakulása a sajtó tükrében

magántanulóként hallgatják. Folytatják a korábbi tárgyak tanulását. Kiegészítésként az „iskolamesteri alkalmazástan", a katechetika, a hegedű és a rajz tanulása jelenik meg. A harmadik tanfolyam egy évig tart, és heti 12 óra gyakorló tanításból áll. Folytatódik a zene- és rajztanulás - kiegészülve az orgonálással, megjelenik a kertészeti munkák gyakorlása. A tanítóképző létrehozásáról szóló dokumentumok tartalmi elemzése arról tanúskodik, hogy feltűnően sokat - a terjedelem majdnem 3/4 részében - a pénzügyi finanszírozás kérdéseivel foglalkoznak. Az önfenntartó evangélikus oktatásnál ez minden alapítás kiindulópontja, és ebből adódóan a működésre és a szervezeti formára döntő hatással van. A szervezeti forma egyfajta zárt rendszerjelleget ölt, ahol az ok-okozati összefüggések rögtön anyagi vonzatukkal együtt jelennek meg. Ilyen szabályok például a következők: ha az egyházkerületnek tanítóra van szüksége, akkor évi 60 koronát befizet a képezde fenntartásra, és így egyúttal jogot nyer egy növendék küldésére. Esetleg alapítványokról, egyesületekről és más stabil támogatási formáról gondoskodnak, ennek segítségével tudják megoldani a tanárok fizetését (ez kezdetben 1 főállású tanárt és több óraadót jelent). Az evangélikus lelkület fontos része a mértéktartás, a jó arányérzék. Ez jól megfigyelhető a tanulóktól beszedett tandíjon: 1859-ben a fenntartási költség növendékenként már 96 korona; az egész díjat azonban csak a növendékek fele fizeti, a másik fele három csoportra osztható: egyesek 64 koronát, mások 32 koronát, és hét növendék semmit sem fizet. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére nem jellemző a garasoskodás; az alapítás idején három tanárt (Kolbenheyer Mórt, Király József Pált és Pálfy Józsefet) németországi tanulmányútra küldenek; a taneszközök beszerzésekor egyszerre tíz zongorát (!) vásárolnak. Említést érdemel az intézmény alapításához nyújtott jelentős külföldi segítség: Vajon mi vezérelte Murmann Péter bécsi bankárt, vagy a lipcsei Gusztáv Adolf Egyesületet hogy 3.000-3.000 koronával járuljanak hozzá a magyar evangélikus tanítóképzés megvalósításához? Összegezve a pénzügyi finanszírozás megvalósításából kiolvasható tendenciákat, megállapítható, hogy ez a zárt rendszer - a pénzügyi helyzetből adódó gyors visszacsatolás révén - igen gyorsan és hatékonyan reagál a környezeti kihívásokra. Mindez pontosan ellentétes a nagy konzisztóriumok működésével, ahol a közös megegyezés szükségessége miatt rendkívüli módon elhúzódik a döntési folyamat. A gazdasági szükségszerűség gyorsító hatása és a demokratikus mozzanatok lassító befolyása létrehozza az egyensúlyt, ez biztosítja a kiegyensúlyozott működést. Érdekes lehet az ilyen módon előkészített pedagógiai tevékenység tartalmi elemeinek a vizsgálata, mindez jelenti: 1) a különböző óratervek összehasonlítását, 2) a tanárok szerepével, megbecsülésével kapcsolatos rendelkezések tanulmányozását, 3) a taneszközök, tankönyvek elemzését, és 4) a gyakorlóiskola működésének bemutatását.